Horvátország történelme

Európa viharos történelme során Horvátország a nyugati és a keleti Római Birodalom (később a katolikus és az ortodox egyház) határán húzódott, illetve a keresztény és az iszlám vallás találkozási pontjánál. Politikáját feudális uradalmak, középkori köztársaságok, valamint északi és keleti birodalmak váltakozása határozta meg. Minden uralkodó igyekezett nyomot hagyni az országon, melynek legékesebb példája a középkori és reneszánsz part menti régió.

1991-ben a kommunista hatalom bukása után Horvátország, az egykori Jugoszláv régió állama elsőként hirdette ki függetlenségét, véres háborúba sodorva ezzel az országot. A délszláv konfliktus 1995-ig elhúzódott, aminek kegyetlenségeit a háborúban résztvevő országok napjainkig igyekeznek kiheverni. Mindenhol helyreállították a békét, és megszüntették az erőszakot, mégis sok a tennivaló a kisebbségi közösségek megszilárdítása és önbizalmuk helyreállítása tekintetében. Az ország infrastruktúrája is jelentős befektetéseket igényel a háború pusztításainak helyreállítása miatt. Napjainkban Horvátország lakossága mintegy 4,5 millió fő, többségük horvát nemzetiségű és római katolikus vallású.

Horvátország földrajzi elhelyezkedése

Horvátország Európa Dél-keleti részében található, öt országgal (Szlovénia, Magyarország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró) és az Adriai-tengerrel határos. 1777 km hosszú partszakasszal rendelkezik, a part menti több száz kis sziget partvonalát beleszámítva ez a szám 4058 kilométerre emelkedik. Az ország tengerparti és szárazföldi részei között lenyűgöző, csipkézett hegycsúcsok képezik a határvonalat. Az ország legmagasabb pontja az 1830 méter magas Dinári-hegység. A szinte a tengerből kiemelkedő kietlen mészkőgerinc mögött Horvátország másik, az előbbitől teljesen eltérő arca tárul fel: a Pannon-síkság, ami fontos mezőgazdasági termőterület. Az ország két nagy folyója a Dráva és a Száva, melyek Európa kevés megszelídítetlen folyói közé tartoznak.

Horvátország (Foto: Paco CT, Flickr)

Látnivalók Horvátországban

Napjainkban az ország legvirágzóbb gazdasági ágazata a turizmus. Az ország legfőbb vonzereje a csodálatos adriai-tengeri partvidék, a türkizkék víz és az aranyló part, az ország azonban számos egyéb titkot is rejt.

Zágráb csak 1991, az ország függetlensége óta főváros, ám régi város, tökéletesen magába sűríti Horvátországot. Fontos kulturális központ szerepét is betölti, centrumában több múzeum és színház is helyet kapott. Városközpontjának két részét, a Felsővárost (Gornji Grad) és az Alsóvárost (Donji Grad) rövid siklóút köti össze. A Felsővárosban megcsodálhatjuk a tornyaival a magasba emelkedő Szent István-katedrálist, majd a Kőkapun áthaladva a Szent Már térre érünk, ami a Sabornak, a horvát parlament épületének ad otthont. Az Alsóvárosban vár minket több múzeum illetve a Botanikus kert, melynek területén több mint 10000, a világ legkülönbözőbb helyeiről származó növényfaj él.

Az Isztriai-félsziget Horvátország északkeleti részén elterülő háromszög alakú félsziget, mely az Adriai-tengerbe nyúlik. Az itáliai hatás itt figyelhető meg a legjobban Horvátországban. A horvát nyelvet határozott olasz ritmussal beszélik az emberek, míg az utcaneveket a horvát mellett olaszul is feltüntetik a táblákon. A félsziget számos kis települése rengeteg látnivalót tartogat az idelátogatóknak, az őskori dinoszaurusz-csontoktól kezdve, az illír, római, velencei vagy barokk stílusú épületeken át, a Limski-csatornáig, mely kiemelt természetvédelmi terület. Leglátogatottabb városai Poreč, a világörökségi védelem alatt álló Euphrasius-bazilikával, Pula, a római kori amfiteátrummal, valamint Rovinj, mely Horvátország egyik legvarázslatosabb városa.

Rovinj (Foto: Nick Obrien, Flickr)

A Kvarner-öböl Isztriát és Dalmáciát köti össze. Tengerpart, szigetek és hegyvidék alkotja. Leglátogatottabb helyei Rijeka (Fiume), a régi kikötőváros, Crikvenica, az egyik legkedveltebb szárazföldi nyaralóhely, Opatija (Abbázia), ahol az Osztrák-Magyar Monarchia felső rétege töltötte tengerparti üdüléseit, valamint a szigetek: Krk, Horvátország legnagyobb part menti szigete, Rab-sziget a szép tengerpartjával és Lošinj, melynek egyik partszakaszát védett ókori fenyőerdő övezi.

Dalmácia partvidéke hosszan elnyúlik az Adria-tenger keleti felén. Városai és szigetei méltán népszerűek a turisták körében. Zadar óvárosát ma is figyelemre méltóan érintetlen fal övezi. Itt volt egykor a velencei birodalom legnagyobb erődje. Šibenik Szent Jakab-székesegyháza, Trogir óvárosa és Split történelmi központja a Diokleciánusz Palotával világörökségi védelem alatt áll. Dubrovnik (Raguza) városát a Kelet-Adria ékkövének is nevezik, óvárosa szintén világörökségi helyszín. A régió legkedveltebb nyaralóhelyei Makarska, Gradac, a leghosszabb horvátországi stranddal, valamint a Brač- a Korčula- és a Hvar-szigetek. Csodálatos élményben lehet részünk, ha ellátogatunk a Krka Nemzeti Parkba, vagy kishajóval elhajózunk a Kornati-szigetekhez. A Plitvicei Tavak Nemzeti Park, Európa egyik legszebb természeti látványossága a természeti világörökségek listáján szerepel.

Plitvice (Foto: arquez, Flickr)

Horvátország keleti és északi részei teljesen más képet mutatnak, mint a tengerpart. Ezek a területek (Baranya, Szlavónia és Zagorje) főként mezőgazdasági szempontból jelentősek. Az ország második legnagyobb városa, Eszék egyik szimbóluma a Felsőváros főterén emelkedő Szent Péter és Pál-templom. A Tvrđa (vár), Eszék óvárosa barokk épületeivel kápráztatja el az arra látogatót. Đakovo, Szlavónia legfontosabb püspöki székhelye, itt található a monumentális Szent Péter-katedrális. A Kopácsi-rét (Kopački rit) változatos élővilága csábítja a csendes kikapcsolódásra vágyókat. Slavonski Brod Száva partján elterülő városában az egykori vár és a ferences templom tekinthető meg. Vukovár városa a jugoszláv konfliktus egyik legemlékezetesebb helyszíne. Az egykori barokk városközpont újjászületésében az UNESCO is segédkezik. Bistrica és Ludbreg Horvátország legfontosabb zarándokhelyei. Varaždin (Varasd), „Horvátország Bécse” a legszebb barokk város az országban.

Horvátország gasztronómiája

Horvátország történetét ismerve nem meglepő, hogy a helyi konyha osztrák-magyar jelleggel bír, amit a tengerparton olasz hatás színesít, de még török sajátosságok is felfedezhetők. A sarma (töltött káposzta) török örökség, a manistra (zöldségleves) pedig olasz rokonságot mutat. Előételként gyakran fogyasztanak még pagi juhsajtot, vagy dalmáciai sonkát. Főételek a tengerparton elsősorban halételek illetve tenger gyümölcsei (polip, kagyló, osztriga). Népszerűek a csevapcsicsa apró rudacskái, vagy a roston sült húsok, de nem ritka, hogy izzó szén felett forgatva egész fiatal malacot vagy bárányt sütnek. A híres magyar pörkölt és a halpaprikás Horvátország belső részeiben jellemző. Desszertnek a dióval és mézzel töltött štrudelt (rétes), rozatát (keserűlikőrrel ízesített karamellkrém) vagy palacsintát fogyasztanak. A burek kedvelt péksütemény, melynek édes és sós változatai is kaphatók. A horvát borok pedig néhány éve világhírnek örvendenek.

Horvátország rendkívül változatos ország, mely változatos tájaival, napsütéses tengerpartjával, érdekes történelmével, gazdag kultúrájával és bőséges programkínálatával várja az idelátogatókat.