Kontinens: Ország: Város:   Főoldal>>
 
Románia

Románia Kelet-Európa országa, területe: 238.391 km², lakossága: 21.590.000 f?. Szerkezetileg 3 nagy részre osztható az ország Erdély, Havasalföld és Moldva. F?városa Bukarest, melynek lakossága meghaladja a 2,2 millió f?t. F?bb városai: Jászvár (230.000 f?), Kolozsvár (317.000 f?), Temesvár (316.000 f?), Konstanca (309.000 f?)…stb. Államformája parlamentáris köztársaság, az ország közigazgatásilag 41 megyére osztható. Nemzetiségileg igen sokszín?, a népesség 79%-a román, 8%-a magyar, 10%-a cigány, 0,3%-a német, és a fennmaradó 2%-on osztoznak ukránok, szerbek, horvátok, szlovákok, csehek, görögök, tatárok…stb. Hivatalos nyelv a román, de a népesség jelent?s része használja a magyart és a németet. Vallási összetételében szinte homogénnek tekinthet?, ugyanis igen magas az ortodoxok aránya (86%), de ezen kívül jelent?s még a katolikusok (5%), reformátusok (3,5%), pünkösdisták (1,5%), egyéb protestánsok (2%), görög katolikusuk (1%) és a muzulmánok (0,5%) aránya. Hivatalos fizet?eszközként a lejt használják.

Ortodox templom

Ortodox templom, Sibiu (Foto:CamilG, flickr)

Románia történelem

Románia területén igen korán megjelent az ember, egyes leletek arról tanúskodnak, hogy már id?számítás el?tt 24000 évvel is éltek itt. Az els? írásos emlékek görög eredet?ek, és kb. i.e. 440-b?l származnak. A római terjeszkedés követte a Duna vonalát, ?k megállapították, hogy a folyó túloldalán dák törzsek élnek. I.e. 1. századra a rómaiak elfoglalták a dákok  területeit is, és elnevezték Dácia provinciának. A románok a dákokat tekintik ?seiknek, ami jelenleg még nem bizonyított. Más írások alapján viszont a románok csak a magyar honfoglalást követ?en jelentek meg a Kárpát-medencében. I.u. 2. századtól új népek (gótok, hunok, gepidák, avarok…stb.)  jelentek meg a területen a népvándorlás során. A magyar honfoglalást követ?en Erdély a Magyar Királyság fennhatósága alá tartozott, a többi terület – ,ami ma Románia részét képezi – nomád törzsek (beseny?k, úzok, kunok) lakta terület volt. Írásos emlékek a románokat el?ször csak a 11. században említik, ?ket balkáni népként tartották számon (magyar írások csak a 13. században említik ?ket el?ször). Hegyi pásztorkodó nép volt, akik Havasalföldön, Moldvában és Erdélyben telepedtek le. Erdély a 16. századig a Magyar Királyság részét képezte, majd annak három részre szakadásakor létrejött az Erdélyi Fejedelemség, mely szinte egy önálló államot képzett. A 16. században függetlenné váló Havasalföld és Moldva, gyorsan a törökök kezére jutott, mivel még fiatal és gyenge államok voltak. A török ki?zése, és visszaszorítását követ?en ismét Magyarország részévé vált Erdély, ami a Habsburg Birodalom részét is képezte. Havasalföld és Moldva ismét függetlenné vált, majd közös uralkodót választva létrejött Románia. Az id? folyamán folyamatos volt a románok bevándorlása Erdélybe, így arányuk a többi nemzetiséghez képest a 18. századra dominánssá vált. Megindult az erdélyi románok önállósodási törekvése, ami els?sorban a magyarokkal való szembenállásban mutatkozott meg. 1877-ben Románia Oroszország mellé állt a törökökkel szembeni háborúban. Ekkor kiáltotta ki hivatalosan is a függetlenséget, melyet a San Stefanó-i béke is rögzített. 1881-ben I. Károly lett Románia els? királya. 20. századtól a románok els?dleges célja az volt, hogy Erdélyt Romániához kapcsolják, melyet az I. Világháborút követ?en sikerült is elérniük. A II. Világháborút megel?z?en Romániától számos területet leválasztottak, egyrészt Észak-Erdélyt, Székelyföldet
Magyarországhoz, másrészt Moldvát a Szovjetuniohoz csatolták. A II. Világháborúban a németek oldalán szállt be Románia, de a végére átállt, és már a szovjet csapatok oldalán harcolt, így végül gy?ztesként került ki. Újra birtokába vette Erdélyt. 1945 után a szovjet nyomás hatására Romániában is kommunista vezetés alakult. Tovább folytatódott az erdélyi magyarok bántalmazása és megalázása. 1958-ban a Szovjetunio kivonta a csapatait Romániából, a diktatúra enyhült, és a ’60-as évekt?l dinamikussá vált a fejl?dés. 1965-t?l Ceau?escu vezetett be diktatúrát. A további fejl?dés finanszírozása érdekében az ország hatalmas
hiteleket vett fel, így az államadóság 10 milliárd dollárra n?tt. Ceau?escu megszorításokat vezetett be így ’89-re az ország rendezni tudta adóságait, ugyanakkor a népesség nyomorúságos sorba süllyedt. 1989-ben kitört a Romániai forradalom, mely megdöntötte a kommunista vezetést. A hatalom a Nemzeti Felszabadítási Frontté lett, amely többpártrendszeren alapult, és választásokkal biztosította a demokráciát. 2004-ben Románia a NATO tagjává vált.

Románia földrajzi elhelyezkedés

Románia öt országgal határos (Magyarország, Szerbia, Bulgária, Ukrajna, Moldova), valamint természetes határt képez a keleti országrészen a Fekete-tenger. Felszíne igen változatos hegyvidékek és alföldek egyaránt tarkítják. A Kárpátok és az Erdélyi-hegység a két legjelent?sebb hegyvidék az országban. Ezek igen gazdagok ércekben és sókban, amik alapanyagul szolgálnak Románia iparának. A hegyvidékeken jellemz? még a pásztorkodás, mely az élelmiszeripar igényeinek egy részét elégíti ki. Az alföldi területeken (pl.: Havasalföld) növénytermesztés folyik, itt a talajtípusok is megfelel?ek. Itt ugyanakkor kis mennyiség? k?olaj és földgáz is rendelkezésre áll. Éghajlati szempontból több klímatípust is elkülöníthetünk; Kárpátokban hegyvidéki, Erdély területén kontinentális, a déli részeken és a tengerparton mediterrán jelleg?. Legjelent?sebb folyója a Duna, melybe számtalan kisebb folyó jut el közvetve, illetve közvetlenül. (Tisza, Szamos, K?rös, Maros, Temes, Olt). Egyes folyók - többek közt a Tisza is - igen szennyezettek. A folyók mellé közvetlenül bányák, gyárak települtek, melyek szennyez?dései bejutnak a vízfolyásokba, és hatalmas pusztítást végeznek. Nagyobb tavai nincsenek, viszont ismert tava a Szent Anna-tó, ami egy kaldérató és a Gyilkos-tó, mely hegyomlással keletkezett. Ezek igen kedvelt úticélok a turisták számára.

Gyilkos to

Gyilkos tó (Foto: teveve, flickr)

Románia látnivalók

A turisták száma évr?l-évre növekszik,.ami jelent?s bevételi forrást jelent az ország számára. Románia nagyon sok pénzt is fordít arra, hogy felkeltse az emberek érdekl?dését az ország iránt. Legjobban a síturizmust fejlesztik, új pályák kialakításával, illetve a már meglév?k korszer?sítésével. Egyre kedveltebbé válik Románia tengerpartja is, sok turista fordul meg Konstanca, Mamaia, Mangalia városában. A túrázni vágyók és a hegymászók számára is sok lehet?séget biztosít a Kárpátok és az Erdélyi-hegység. Híres vásárokat tartanak Románia szerte (Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Brassó…stb.), ami ugyancsak rengeteg külföldit vonz. A f?városban és környékén rengeteg épüleltet, létesítményt érdemes felkeresni, többek közt a Mogosoai-épületegyüttest, ahol megfigyelhetjük a román és a barokk építkezési elemeket. Az épületegyüttes falain belül találjuk a Feudális M?vészeti Múzeumot is. Bukarest közelében találjuk Snagovot és tavát, ami a f?városiak és az ország egyik kedvelt üdül?települése. Itt találjuk Nagy Imre, volt magyar miniszterelnök emlékoszlopát is. A tó szigetén található még egy kolostor, amit igen sokáig építettek. Bukarestt?l nem messze találhatunk még egy kolostort, a Caldarusani-kolostort, ami igen fontos épülete a
román egyháznak. A kolostorban fára festett ikonokat, nemesfém kincseket és egy képtárat találunk. Érdemes még a f?város belvárosában is körülnézni, ugyanis itt is rengeteg a látnivaló. A nagyobb városokban számtalan a turisztikai látványosság. Aradban érdemes felkeresni az evangélikus templomot, a Közigazgatási palotát, a Neptun strandot, a Víztornyot, a várat…stb. Ellátogatva Brassóba meg kell nézni a Fehér- és Fekete-tornyot, a számtalan templomot, a Graft bástyát, a Schei kaut, a Fellegvárat, a nemesi kastélyokat…stb. Erre a városra több napot is kell szánnia a turistának, mivel rengeteg a látnivaló. Aki Kolozsvárba ellátogat, annak feltétlenül fel kell keresnie a  Szabók bástyáját, a számtalan templomot, Mátyás király szül?házát, az Ortodox katedrálist, a Ferencesrendiek épületegyüttesét, a múzeumokat, a színházi épületeket, a Város- és Megyeházát és a Fellegvárat. A többi nagyvárosban is hasonlóan sok szép épülettel találkozhatunk.

Peles kastély

Peles kastély, Sinaia (Foto: Eklipsse, Flickr)

Románia gasztronómia

A román konyha alapjára leginkább a francia konyha hatott, ugyanakkor az erdélyi konyham?vészet is nagy hatást gyakorolt rá. Étkezés el?tt igen jellemz? a cuka (szilvapálinka) és a maszlina (sózott olívabogyó) fogyasztása. A románok szívesn fogyasztanak különböz? féle leveseket, amiket f?ként búzakorpa-ciberével, babérlevéllel, fokhagymával, csomborral, tárkonnyal ízesítenek, valamint húsgombóccal kínálnak. A levesekhez leginkább marha-, sertés-, szárnyas-, birka-, és vadhúst használnak fel. Gyakoriak a halas és zöldséges el?ételek, melyek elkészítéséhez sok hagymát és paradicsomot használnak. Vannak el?ételeik, melyeknél az a szokás, hogy langyosan szolgálják fel, ilyen a tinórugomba-rizottó és a töltött káposzta. Kedvelt el?ételnek számít még a pontyikrasaláta és a különböz? zöldségsaláták. Sokféle, és sokoféleképpen (rostéylon, nyárson, parázs fölött, olajban…stb.) elkészített húsételeik vannak. Köretként salátát vagy f?zeléket fogyasztanak. Igen népszer? köretnek számít Romániában a tökparadicsom. A pörköltszer? ételeikhez puliszkát szoktak fogyasztani. Tésztaételeik általában krémes szósszal, vajjal, tejszínnel készülnek. Desszertjeik közül a legkedveltebbek a fagylaltok, és az olajban sütött fánk baracklekvárral.

 
 
 
 
 
 
 
 
 

Albánia
Elérhető városok:
Amerikai Egyesült Államok
Elérhető városok: Chicago    Detroit    Honolulu    Las Vegas    Los Angeles    Miami    New York    San Diego    San Francisco   
Andorra
Elérhető városok:
Argentína
Elérhető városok:
Ausztria
Elérhető városok: Bécs    Graz    Klagenfurt    Linz   
Belgium
Elérhető városok: Antwerpen   
Bosznia Hercegovina
Elérhető városok: Mostar   
Brazília
Elérhető városok:
Bulgária
Elérhető városok:
Csehország
Elérhető városok: Brno   
Dánia
Elérhető városok:
Dél-Afrika
Elérhető városok:
Egyesült Arab Emírségek
Elérhető városok: Dubai   
Észtország
Elérhető városok:
Franciaország
Elérhető városok: Marseille    Nizza    Párizs    Strasbourg   
Görögország
Elérhető városok:
Horvátország
Elérhető városok:
India
Elérhető városok:
Irak
Elérhető városok:
Irán
Elérhető városok:
Izrael
Elérhető városok:
Kanada
Elérhető városok:
Kenya
Elérhető városok:
Kína
Elérhető városok: Hong Kong   
Kolumbia
Elérhető városok:
Lengyelország
Elérhető városok:
Libanon
Elérhető városok:
Litvánia
Elérhető városok:
Luxemburg
Elérhető városok:
Macedónia
Elérhető városok:
Mexikó
Elérhető városok:
Monaco
Elérhető városok:
Nagy Britannia
Elérhető városok: Belfast    Bristol    Glasgow    Leeds    Liverpool    London   
Németország
Elérhető városok: Bonn    Dortmund    Drezda    Düsseldorf    Essen    Köln    Stuttgart   
Norvégia
Elérhető városok:
Olaszország
Elérhető városok: Bologna    Nápoly    Padova    Trieszt    Udine    Velence   
Oroszország
Elérhető városok:
Portugália
Elérhető városok:
Románia
Elérhető városok:
Spanyolország
Elérhető városok: Sevilla   
Szerbia
Elérhető városok:
Szlovákia
Elérhető városok:
Szlovénia
Elérhető városok: Ljubljana    Maribor   
Törökország
Elérhető városok: Isztambul   
Tunézia
Elérhető városok: Sousse    Tunisz   
Vatikán
Elérhető városok:
Venezuela
Elérhető városok:
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Világ városai