Románia

Románia Kelet-Európa országa, területe: 238.391 km², lakossága: 21.590.000 fő. Szerkezetileg 3 nagy részre osztható az ország Erdély, Havasalföld és Moldva. Fővárosa Bukarest, melynek lakossága meghaladja a 2,2 millió főt. Főbb városai: Jászvár (230.000 fő), Kolozsvár (317.000 fő), Temesvár (316.000 fő), Konstanca (309.000 fő)…stb. Államformája parlamentáris köztársaság, az ország közigazgatásilag 41 megyére osztható. Nemzetiségileg igen sokszínű, a népesség 79%-a román, 8%-a magyar, 10%-a cigány, 0,3%-a német, és a fennmaradó 2%-on osztoznak ukránok, szerbek, horvátok, szlovákok, csehek, görögök, tatárok…stb. Hivatalos nyelv a román, de a népesség jelentős része használja a magyart és a németet. Vallási összetételében szinte homogénnek tekinthető, ugyanis igen magas az ortodoxok aránya (86%), de ezen kívül jelentős még a katolikusok (5%), reformátusok (3,5%), pünkösdisták (1,5%), egyéb protestánsok (2%), görög katolikusuk (1%) és a muzulmánok (0,5%) aránya. Hivatalos fizetőeszközként a lejt használják.


Románia történelem

Románia területén igen korán megjelent az ember, egyes leletek arról tanúskodnak, hogy már időszámítás előtt 24000 évvel is éltek itt. Az első írásos emlékek görög eredetűek, és kb. i.e. 440-ből származnak. A római terjeszkedés követte a Duna vonalát, ők megállapították, hogy a folyó túloldalán dák törzsek élnek. I.e. 1. századra a rómaiak elfoglalták a dákok  területeit is, és elnevezték Dácia provinciának. A románok a dákokat tekintik őseiknek, ami jelenleg még nem bizonyított. Más írások alapján viszont a románok csak a magyar honfoglalást követően jelentek meg a Kárpát-medencében. I.u. 2. századtól új népek (gótok, hunok, gepidák, avarok…stb.)  jelentek meg a területen a népvándorlás során. A magyar honfoglalást követően Erdély a Magyar Királyság fennhatósága alá tartozott, a többi terület – ,ami ma Románia részét képezi – nomád törzsek (besenyők, úzok, kunok) lakta terület volt. Írásos emlékek a románokat először csak a 11. században említik, őket balkáni népként tartották számon (magyar írások csak a 13. században említik őket először). Hegyi pásztorkodó nép volt, akik Havasalföldön, Moldvában és Erdélyben telepedtek le. Erdély a 16. századig a Magyar Királyság részét képezte, majd annak három részre szakadásakor létrejött az Erdélyi Fejedelemség, mely szinte egy önálló államot képzett. A 16. században függetlenné váló Havasalföld és Moldva, gyorsan a törökök kezére jutott, mivel még fiatal és gyenge államok voltak. A török kiűzése, és visszaszorítását követően ismét Magyarország részévé vált Erdély, ami a Habsburg Birodalom részét is képezte. Havasalföld és Moldva ismét függetlenné vált, majd közös uralkodót választva létrejött Románia. Az idő folyamán folyamatos volt a románok bevándorlása Erdélybe, így arányuk a többi nemzetiséghez képest a 18. századra dominánssá vált. Megindult az erdélyi románok önállósodási törekvése, ami elsősorban a magyarokkal való szembenállásban mutatkozott meg. 1877-ben Románia Oroszország mellé állt a törökökkel szembeni háborúban. Ekkor kiáltotta ki hivatalosan is a függetlenséget, melyet a San Stefanó-i béke is rögzített. 1881-ben I. Károly lett Románia első királya. 20. századtól a románok elsődleges célja az volt, hogy Erdélyt Romániához kapcsolják, melyet az I. Világháborút követően sikerült is elérniük. A II. Világháborút megelőzően Romániától számos területet leválasztottak, egyrészt Észak-Erdélyt, Székelyföldet
Magyarországhoz, másrészt Moldvát a Szovjetuniohoz csatolták. A II. Világháborúban a németek oldalán szállt be Románia, de a végére átállt, és már a szovjet csapatok oldalán harcolt, így végül győztesként került ki. Újra birtokába vette Erdélyt. 1945 után a szovjet nyomás hatására Romániában is kommunista vezetés alakult. Tovább folytatódott az erdélyi magyarok bántalmazása és megalázása. 1958-ban a Szovjetunio kivonta a csapatait Romániából, a diktatúra enyhült, és a ’60-as évektől dinamikussá vált a fejlődés. 1965-től Ceauşescu vezetett be diktatúrát. A további fejlődés finanszírozása érdekében az ország hatalmas
hiteleket vett fel, így az államadóság 10 milliárd dollárra nőtt. Ceauşescu megszorításokat vezetett be így ’89-re az ország rendezni tudta adóságait, ugyanakkor a népesség nyomorúságos sorba süllyedt. 1989-ben kitört a Romániai forradalom, mely megdöntötte a kommunista vezetést. A hatalom a Nemzeti Felszabadítási Frontté lett, amely többpártrendszeren alapult, és választásokkal biztosította a demokráciát. 2004-ben Románia a NATO tagjává vált.

Románia földrajzi elhelyezkedés

Románia öt országgal határos (Magyarország, Szerbia, Bulgária, Ukrajna, Moldova), valamint természetes határt képez a keleti országrészen a Fekete-tenger. Felszíne igen változatos hegyvidékek és alföldek egyaránt tarkítják. A Kárpátok és az Erdélyi-hegység a két legjelentősebb hegyvidék az országban. Ezek igen gazdagok ércekben és sókban, amik alapanyagul szolgálnak Románia iparának. A hegyvidékeken jellemző még a pásztorkodás, mely az élelmiszeripar igényeinek egy részét elégíti ki. Az alföldi területeken (pl.: Havasalföld) növénytermesztés folyik, itt a talajtípusok is megfelelőek. Itt ugyanakkor kis mennyiségű kőolaj és földgáz is rendelkezésre áll. Éghajlati szempontból több klímatípust is elkülöníthetünk; Kárpátokban hegyvidéki, Erdély területén kontinentális, a déli részeken és a tengerparton mediterrán jellegű. Legjelentősebb folyója a Duna, melybe számtalan kisebb folyó jut el közvetve, illetve közvetlenül. (Tisza, Szamos, Kőrös, Maros, Temes, Olt). Egyes folyók - többek közt a Tisza is - igen szennyezettek. A folyók mellé közvetlenül bányák, gyárak települtek, melyek szennyeződései bejutnak a vízfolyásokba, és hatalmas pusztítást végeznek. Nagyobb tavai nincsenek, viszont ismert tava a Szent Anna-tó, ami egy kaldérató és a Gyilkos-tó, mely hegyomlással keletkezett. Ezek igen kedvelt úticélok a turisták számára.


Románia látnivalók

A turisták száma évről-évre növekszik,.ami jelentős bevételi forrást jelent az ország számára. Románia nagyon sok pénzt is fordít arra, hogy felkeltse az emberek érdeklődését az ország iránt. Legjobban a síturizmust fejlesztik, új pályák kialakításával, illetve a már meglévők korszerűsítésével. Egyre kedveltebbé válik Románia tengerpartja is, sok turista fordul meg Konstanca, Mamaia, Mangalia városában. A túrázni vágyók és a hegymászók számára is sok lehetőséget biztosít a Kárpátok és az Erdélyi-hegység. Híres vásárokat tartanak Románia szerte (Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Brassó…stb.), ami ugyancsak rengeteg külföldit vonz. A fővárosban és környékén rengeteg épüleltet, létesítményt érdemes felkeresni, többek közt a Mogosoai-épületegyüttest, ahol megfigyelhetjük a román és a barokk építkezési elemeket. Az épületegyüttes falain belül találjuk a Feudális Művészeti Múzeumot is. Bukarest közelében találjuk Snagovot és tavát, ami a fővárosiak és az ország egyik kedvelt üdülőtelepülése. Itt találjuk Nagy Imre, volt magyar miniszterelnök emlékoszlopát is. A tó szigetén található még egy kolostor, amit igen sokáig építettek. Bukaresttől nem messze találhatunk még egy kolostort, a Caldarusani-kolostort, ami igen fontos épülete a
román egyháznak. A kolostorban fára festett ikonokat, nemesfém kincseket és egy képtárat találunk. Érdemes még a főváros belvárosában is körülnézni, ugyanis itt is rengeteg a látnivaló. A nagyobb városokban számtalan a turisztikai látványosság. Aradban érdemes felkeresni az evangélikus templomot, a Közigazgatási palotát, a Neptun strandot, a Víztornyot, a várat…stb. Ellátogatva Brassóba meg kell nézni a Fehér- és Fekete-tornyot, a számtalan templomot, a Graft bástyát, a Schei kaut, a Fellegvárat, a nemesi kastélyokat…stb. Erre a városra több napot is kell szánnia a turistának, mivel rengeteg a látnivaló. Aki Kolozsvárba ellátogat, annak feltétlenül fel kell keresnie a  Szabók bástyáját, a számtalan templomot, Mátyás király szülőházát, az Ortodox katedrálist, a Ferencesrendiek épületegyüttesét, a múzeumokat, a színházi épületeket, a Város- és Megyeházát és a Fellegvárat. A többi nagyvárosban is hasonlóan sok szép épülettel találkozhatunk.


Románia gasztronómia

A román konyha alapjára leginkább a francia konyha hatott, ugyanakkor az erdélyi konyhaművészet is nagy hatást gyakorolt rá. Étkezés előtt igen jellemző a cuka (szilvapálinka) és a maszlina (sózott olívabogyó) fogyasztása. A románok szívesn fogyasztanak különböző féle leveseket, amiket főként búzakorpa-ciberével, babérlevéllel, fokhagymával, csomborral, tárkonnyal ízesítenek, valamint húsgombóccal kínálnak. A levesekhez leginkább marha-, sertés-, szárnyas-, birka-, és vadhúst használnak fel. Gyakoriak a halas és zöldséges előételek, melyek elkészítéséhez sok hagymát és paradicsomot használnak. Vannak előételeik, melyeknél az a szokás, hogy langyosan szolgálják fel, ilyen a tinórugomba-rizottó és a töltött káposzta. Kedvelt előételnek számít még a pontyikrasaláta és a különböző zöldségsaláták. Sokféle, és sokoféleképpen (rostéylon, nyárson, parázs fölött, olajban…stb.) elkészített húsételeik vannak. Köretként salátát vagy főzeléket fogyasztanak. Igen népszerű köretnek számít Romániában a tökparadicsom. A pörköltszerű ételeikhez puliszkát szoktak fogyasztani. Tésztaételeik általában krémes szósszal, vajjal, tejszínnel készülnek. Desszertjeik közül a legkedveltebbek a fagylaltok, és az olajban sütött fánk baracklekvárral.