Franciaország Európa egyik legnagyobb területű (551000km2) és népességű (64 milliófő) országa, államformáját tekintve köztársaság. Fővárosa Párizs, lakosainak száma 2,1 millió fő, agglomerációval 11,4 millió fő, mely Európa egyik legnagyobb városává teszi. Párizs kultúrális, ipari, pénzügyi és divat központ, “Európa szíve”. Vidéken számos nagyvárost is találunk, melyek nem csupán regionálisközponti jelleggel bírnak, hanem kiegyensúlyozzák a főváros nagyságát. Pl.: Marseille, Lyon, Nantes, Lille, Tolouse, Bordeaux. Az ország 22 régióra osztható, mely tovább bontható 100 megyére (département), melyek közül 4  a tengerentúlon helyezkedik el (Gaudalope, Martinique, Réunion, Francia-Guyana). A megyék járásokból épülnek fel (342 arrondissement), melyek 4035 kantonból állnak. Meghatározó szereppel bír az európai politikában, az Európai Unio elődjének, az Európai Közösségnek is alapító tagja volt. Franciaországot szokás „Európa éléskamrájának” is hívni, mivel hatalmas mennyiségű, és sokszínű mezőgazdasági termékekkel látja el az európai piacokat. Vallási összetételében kimagaslik a katolikusok aránya (88%), mely abból eredeztethető, hogy a Frank birodalomban már korán meghonosodott a kereszténység. Manapság egyre nagyobb a muzulmánok tábora (5%) , rengeteg a betelepülő, az Ázsiából Európába vándorlók egyik legfőbb célállomása Franciaország. Pénzneme az euró (1€=100eurocent), mely a francia frankot váltotta le. Hivatalos nyelv a francia, de a sok etnikum révén rengeteg nyelven (német, olasz, katalán, baszk, breton, flamand...stb.) beszélnek még az ország egyes területein. Viharos történelme során, szinte minden évszázadban megvívott 1-2 csatát a környező területek birodalmaival.

Történelmének első kiemelkedő eseménye a Római uralom volt, majd a birodalom kettészakadásával a Nyugat-Római birodalom részét képezte. Második kiemelkedő esemény a Frank birodalom kialakulása, mikor is a Meroving- és Karoling-dinasztia tartotta kezében a területet. Ezt követően különböző uralkodóházak (Kapetingok, Valois-ház, Bourbon-dinasztia) gyakoroltak uralmat e területen. Fontosabb eseménynek számít a Középkor folyamán a  100 éves háború (1337-1453), melyet Anglia ellen vívott. A nagy földrajzi felfedezéseket követően Franciaország félperifériás helyzetéből centrummá nőtt. Elkezdi gyarmatbirodalma kiépítését, ami további háborúkhoz vezetett, a hasonló célokat kitűző országokkal szemben. XIV. Lajos (Napkirály 1643-1714) virágoztatta fel Franciaországot, ekkoriban vált az ország Európa egyik vezető nagyhatalmává. 1789-ben volt a nagy francia forradalom, amit 10 évvel később Napóleon uralma követett 1815-ig, a Waterlooi csatáig, mikor is a szövetséget kötött európai hatalmak közös erővel leverték a francia sereget. 1870-ben a francia-porosz háborúból is vesztesként került ki Franciaország, melynek következményeként elvesztette területének egy részét, és hatalmas hadisarc fizetésére kényszeríttették. Az első és második világháborúból győztesként került ki, viszont lerombolva, és gazdaságilag megrokkanva. Az '50-es éveket követően gyors talpra állás volt jellemző, mely a Marshall-segélynek, a különféle integrációs kapcsolatoknak, az alkalmazott politikának, a turizmusnak és a szorgalmas francia munkaerőnek volt köszönhető.

Franciaország földrajza

Franciaország Nyugat-Európában helyezkedik el, ez teszi előnyössé kereskedelmi lehetőségeit, valamint ehhez még hozzájárul fejlett infrastruktúrája is. Szomszédai: Belgium, Luxembourg, Németország, Svájc, Olaszország, Spanyolország, és a két törpeállam Monaco és Andorra. Javarészt természeti határok választják el a többi országtól, ezek a Pireneusok, Atlanti-óceán, La Manche, Rajna, Alpok hegygerince, Földközi-tenger. Felszíne rendkívül változatos; síkságok, dombságok, magashegységek, meredek völgyek és táblás területek egyaránt tarkítják az országot. Itt található a francia-olasz határon Európa legmagasabb pontja a Mont Blanc (4810m). Partvonala közepesen tagoltnak tekinthető, megtalálható itt az épülő- (Vizcayai-öböl, Lion-öböl), a pusztuló- (Bretagne, Normandia) és a szikláspart (délkelet) is. Az ország területéhez tartozik még a Földközi-tenger egyik legnagyobb szigete Korzika, mely borairól híres. Sokféle klíma megfigyelhető ezen a területen: északkeleten és keleten az óceáni, délen mediterrán, a belső területeken kontinentális és a magashegységekben hegyvidéki éghajlat lesz az uralkodó. Ennek megfelelően a legcsapadékosabb (900 mm) az óceáni klíma és a legszárazabb, pedig a mediterrán (300-400 mm) területek lesznek. Számos folyó szabdalja fel az országot, ezek érdekes felszínformákat és látnivalókat hoztak létre. A klíma és a kitűnő talaj teszi lehetővé, hogy nagy mennyiségű és jó minőségű árut állíthasson elő mezőgazdasága. A felszín alatt sokféle ásványkincs megtalálható, mely sokszínű iparának nyújt alapanyagokat. Saint-Malonál található a világ egyetlen árapály-erőműve.

Franciaország turizmusa

Franciaország esetében nincs idényturizmus, mivel állandó a turisták látogatása. Nyáron elsősorban a francia riviérát, a Cote d'Azur-t keresik fel, télen az Alpok és Pireneusok síparadicsomai (Chamonix, Espace diamant, Alpe D’huez...stb.) a kedveltek. Párizs és a vidéki nagyvárosok látogatottsága egész évben kiegyensúlyozott. Franciaországban rengeteg a látnivaló, nem csak a természeti tájak, hanem a kastélyok, templomok, műemlékek és múzeumok sokasága nyújt látnivalót a turisták számára. A turisták első számú célpontja Párizs, ide látogatnak el minden évben a legtöbben, ebből következik az elnevezés is, hogy Párizs a turizmus fővárosa. A város közepén található a Cité és a Szent Lajos-sziget, amit többek közt a Pont-Neuf (új híd) köt össze a többi városrésszel. Ez a híd valójában egyike Párizs legkorábban épült hídjainak. A Cité (palota) tulajdonképpen egy épületegyüttes, ahol rengeteg a látnivaló (Sainte-Chapelle, Concierge-t, Palais de Justice). Párizsban található a híres katedrális, a Notre-Dame, ez ma a város és az ország kulturális központja és szimbóluma. Majdnem 100 éven át építették, és ennek megfelelően a kor változó elképzelései mind megfigyelhetőek az épületen.

Párizs másik fontos szimbóluma az Eiffel-torony, amelynek terveit Gustave Eiffel készítette el. A torony az 1889-es világkiállításra épült, ami az akkori viszonyok közt a világ legmagasabb épületévé tette.1964-ben avatták műemlékké a tornyot.

Eiffel-torony (Foto: Al lanni, Flickr)

Látványosságot nyújt még Párizsban a Diadalív és a világszerte ismert múzeum a Louvre, melyben a leghíresebb és legdrágább műalkotásokat találhatjuk meg.

Louvre Múzeum (Foto: Al lanni, Flickr)

Sok látnivalót nyújtanak még a vidéki városok is, történelmi örökségeikkel, kastélyaikkal. Nagyon híresek a Loire menti kastélyok (Chambord, Amboise, Chenonceaux, Cháteaudun..stb.) , melyek a kultúra egyik központját képezik Franciaországban. Ezek az épületek tanuskodnak az egykori pompáról és nagyságról.

Franciaország bővelkedik gyógyfürdőkben, közülük is a leghíresebb Vichynél található. Ez a gyógyvíz alapanyagként is szolgál a kozmetikai termékekhez.

Franciaország számára jelentős bevétel származik a borturizmusból. Rengetegen látogatnak el az országba, hogy felfedezzék a borvidékeket, és megízlelhessék a híres francia borokat. Franciaország a világ elsőszámú bortermelője, és egyike a nagy exportőröknek is. Országszerte találunk híres borvidékeket és rájuk jellemző borokat; Elzász – Riesling, Tokay Pinot Gris, Burgundia – vörösborok (Pinot noar), fehérborok (Chardonnay), Bordeaux – vörösborok (Merlot), Rhone-völgye – gyümölcsös borok, Loire-völgye – fehérborok, Provance és Korzika rosek.

A borokon kívül nagy mennyiségben állítanak elő pezsgőt (Champagne) is, többek között Reimsben. Kiemelendő még a konyak előállítás is, melyet elsősorban Cognac (Rémy Martin) városában folytatnak.

Franciaország gasztronómiája

A francia konyhának nagy hagyományai vannak, ez egészen a római korig vezethető vissza, de nagy befolyással volt a gasztronómiára az olasz hatás is. Ezek tovább épültek a francia udvar és uralkodóházak idején, akik igényeikkel magasra tették a mércét. Ezek hatására alakulhatott ki a mai francia konyha. A fejlett mezőgazdaságnak és tengergyümölcseinek köszönhetően széles skálája alakult ki az ételeknek. Nagyon sok híres szakács került ki az országból, valamint manapság is számtalan vezető cheffel büszkélkedhet Franciaország. Az ételek általában vajjal, vagy növényi olajokkal készülnek, így azok könnyedebbek. A franciák nagyon sokféle húst (marha, borjú, sertés, baromfi, ürü, halfélék, stb.) esznek, és készítenek el különböző formákban. Sok étel alapanyaga vadhús, Franciaország erdei igen gazdagok vadakban, mely ki tudja szolgálni a konyha igényeit. Igen ritkán alkalmaznak sűrítési eljárást, inkább vajjal elkeverve, vagy olvasztott vajjal kínálják fel az ételeket. Zöldségekben igen gazdag az ország, így saláták széles kínálatával büszkélkedik. A jó minőségű, ízletes borokat is szívesen használja fel a francia konyha, szinte az összes húsétel készítésénél elengedhetetlen a borral való locsolás/főzés. Rengeteg desszert köthető a franciákhoz, amik nem csak tésztás sütemények és krémek, hanem gyümölcssaláták, különböző gyümölcsös finomságok. Franciák számára az étkezés befejező momentuma mindenképpen a sajtfogyasztás. Nagyon sokféle sajtot állítanak elő Franciaországban (fűszeres, lyukacsos, krémes, füstölt).