Belgium történelme

Kr. e. 57-ben Belgium területére a rómaiak települtek be és 500 éven keresztül Gallia Belgicia néven volt ismert. Kr.u. a 3. században germán frankok hódító hadjáratokat folytattak egyes területekért, majd sikeres győzelmek eredményeképpen 200 év elteltével sikerült átvenni a rómaiak uralmát. Ez a hatalomváltás ma is meghatározza az ország kétnyelvűségét, az északi rész germán, míg a déli részen latin eredetű nyelven beszélnek.

768-tól 814-ig Nagy Károly, a Karoling dinasztia utódja foglalta el a trónt. Olaszországtól Dániáig ő uralta Európát, majd 800-ban III. Leó pápa a Római Birodalom császárává koronázta.

12. és a 13. században a városok kialakulása volt jellemző, a 14. századra Gent, Bruggel, Leper, Brüsszel, Leuven, Mechelen, Tournai meghatározó városokká váltak. Az 1340-es években Gent, Párizs után Európa második legnagyobb városa lett.

1419 és 1467 között Burgundia és a Németalföld egyesítését Jó Fülöp kezdte meg. Királyságát Brüsszelből vezette, elnyerte a „Conditor Belgii”, Belgium Alapítója nevet. 1425-ben megalakul Belgiumban az első egyetem, Leuve városában, ami számos tudóst vonzott az országba olyanokat, mint Erasmus és Andreas Vesaliust az anatómia atyját.

A 18. századig a tudomány és az irodalom fejlődése hanyatlik az ellenreformáció miatt, az építészet és a festészet pedig virágkorát éli. A felvilágosodás hatására szellemileg és gazdasága is újra fejlődni kezdett.

1815-ben Napóleon vereséget szenved Waterloonál, a bécsi kongresszus Hollandia részének mondja ki Belgiumot és Luxemburgot és ezzel a Szövetség, a franciák ellen létrehozzák az Egyesült Németalföldi Királyságot.

1865-ben I. Leopold bekövetkezett halála után fia, II. Leopold vette át az uralmat. Ekkoriban nagy léptekkel fejlődik Brüsszel, megépül 1876-ban a Szépművészeti palota, 1879-ben az Igazságügyi palota.

1951-ben Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, NSZK és Olaszország a párizsi szerződés aláírásával létrehozták az Európai Szén- és Acélközösséget, a Montánuniót. Ekkoriban a szén- és acélipar- a nemzetgazdáságok legnagyobb mutatóit adták.

1957-ben Rómában aláírta az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség megalakulásáról szóló szerződést.

1958-ban lett az Európai Bizottság székhelye Brüsszel. Ebben az évben Hollandia, Belgium és Luxemburg között hivatalosan is gazdasági szövetséget kötnek.

1967-ben Brüsszelben alakul meg az Észak-atlanti Szövetség a NATO.

1991 decemberében az Európai Tanács megegyezik az Európai Unió szerződéséről a hollandiai Maastrich városában.

1992. február. 7.-én aláírták a maastrichi szerződést, amely 1993. november 1-től hatályba lépett.

1995-ben életbe lépett a schengeri egyezmény, melynek résztvevői ekkor Benelux-államok, Németország, Franciaország, Portugália és Spanyolország.

2002-ben az euró bevezetésre került, felváltotta a belga frankot.

Európa Parlament, Brüsszel (Foto: Vilagvarosai.hu)

Belgium elhelyezkedése

A mindössze 30 510 négyzetkilométeren fekvő Belgium Nyugat-Európa északi szélesség 50. és a keleti hosszúság 4. fokán terül el. Magyarországhoz viszonyítva megközelítőleg az egyharmada. Az országhoz tartozó tengerpartja 12 tengeri mérföld. Északi határai Hollandia és az Északi-tenger, keleten Németország és Luxemburg, délen és délnyugaton pedig Franciaországgal határos. Egy háromszög alakú formát kialakítva 282 kilométer hosszú és 145 kilométer széles államhatárai egymástól való távolsága. Hollandiával és Luxemburggal együtt a Benelux államokat alkotják. Belgium fővárosa Brüsszel, amely az Európai Unió és NATO székhelye.

Összességében alacsonyan fekvő ország. Belgium északi és nyugati részén a Flandriai-síkság fekszik, amely kelet felé haladva Brabant dombvidékké alakul át. Délen az Ardennek hegysége húzódik, amelynek a legmagasabb pontja, a Botrange 694 méterrel. Az országot három jelentős folyó szeli át, a Meuse, a Schelde és a Sambre.

Belgium látnivalói

A sokszínű főváros Brüsszel manapság hangulatos, hagyományőrző város, középkori kerületekkel, ugyanakkor pezsgő élettel. Jellegzetes főtere a Place du Grand Sablon. Nevezetes temploma idősebb Pieter Bruegel emlékhelye az 1134-ben épült Église de la Chapelle. Gyönyörű gótikus temploma az Église Notre-Dame du Sablon. A Place du Petit csodaszép parkja mellett található a 15. században épített Egmont palota. Itt áll Európa legnagyobb palotája (Igazságügyi), ami a 19. században épült mintegy két hektár alapterületen. Legendás paloták sora tovább folytatódik, ugyanis a Királyi palota és a Nemzet palotája sem lehet kihagyni a város nevezetességei közül. Számos értékes múzeuma van, mint a Musée de la Dynastie, a Királyi Szépművészeti Múzeum, a Musée Charlier, a Filmművészeti Múzeum. A belvárosban járva rengeteg csodaszép épület látható, mint a Városháza, a Király Háza, a Céh-székházak, a Csokoládémúzeum, a Csipkemúzeum. A város jelképei a Manneken Pis, a pisilő fiúcska és húga Jeanneka Pis. Nevezetes templomai a Szent-Miklós templom, a Szent Katalin-templom és Keresztelő Szent János-templom. Az EU-Negyedben áll az Európai Közösség székháza és az Európa Parlament.

Európa Parlament belülről (Foto: Vilagvarosai.hu)

Nyugat-Flamandria legszebb középkori városa Brugge. Az egész város egy nagy múzeum számos látnivalóval. Brugge közelében meghatározó városok Damme és Oostende.

Tengerparti kisvárosok egymás mellett sorakozó kis falvak. Ezek közül az északi-partszakon De Haan elegáns fürdőhely, Blankenberge és Zeebrugge a legnészerűbb üdülőhelyek, Knokke-Heist neve öt falut foglal magába közülük Knokke a belga burzsoázia üdülőhelye. A délnyugati partszakasz városai, Nieuwpoort, Oostduinkerke és St-idesbald, De Panne és Veurne. Ieper központjában áll a hatalmas Lakenhalle, azaz posztócsarnok, ami egy 132 méter széles csarnok. Meghatároz városok Kortrijk, Oudenaarde és Gent.

Kelet-Flandia Belgium északkeleti része. Antwerpen dinamikus városát egyszerre jellemzi a világi és kopott, a történelmi és flancos. Látnivalói a Városháza, az Onze Lieve Vrouekerk-székesegyház, a Húsház, A kő, a Borremói Szent Károly-templom, a Szent Pál-templom, a Szent Jakab templom, a Rubens-ház. Antwerpentől 17 kilométerre található a kedves, nyugodt és provinciális kis város Lier. Brüsszel és Antwerpen között félúton a történelmileg gazdag város Mechelen. Érdemes ellátogatni Leuven, Meerdaalwoud, Diest, Scherpenheuvelt és Hasselt városokba is.

A Hainaut és Brabant-Wallon tatományia illetve az Ardennek vidéke is rengeteg látnivalót tartogat.

Panorama Namur Citadella (Foto: Vilagvarosai.hu)

Belgium gasztronómiája

Mint az egész országra úgy a konyhájára is jellemző a kétarcúság, a francia ízvilágot jól egészíti ki a flamand specialitások. Jellemzően a halak és tengergyümölcsei, a zöldségek és gyümölcsök adják ételeik alapját, ezt kiváló csokoládékkal és sörökkel kísérve. Híres csokoládéjuk a praliné már a 19. században készült. A hagyományos belga sörök mintegy 400 fajtáját tartják számon.