Macedónia

Macedónia 1991 óta létezik, mint független állam, előtte a volt Jugoszláv Köztársaság része volt. Macedónia államformája köztársaság, teljes neve Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság. Fővárosa Szkopje, a hivatalos nyelve a macedón, hivatalos pénzneme a macedón dinár. Területe 25 713.00 km2 , népessége 2 034 000 fő. A népesség csaknem 65%-a macedón, 21 %-a albán, ezenkívül nagy számban élnek még az országban törökök (4,8%), románok (2,8%), szerbek (2,2%). Ortodox, római katolikus és mohamedán vallásúak élnek itt a legnagyobb számban. Macedónia még nem tagja az Európai Uniónak, bár 2004-ben kérelmezték a felvételüket.


Macedónia történelme

Az ókorban trákok és makedónok éltek Macedónia területén, majd a Római Birodalom része lett. A bizánci hatalom gyengülésével szlávok érkeztek erre a területre, akik a mai napig a lakosság jelentős részét képzik.
A középkorra a bizánci hatalom helyett Bulgária vette át a hatalmat, ekkor vették fel az itt élő szlávok a kereszténységet. Ebben az időszakban több jelentős hatás érte még az itt élőket, hiszen a kunok nagy számban települtek le, később a Török Birodalom bekebelezte ezt a területet is. A török uralomnak Karpos vajda vetett véget.
A 19-20. század rendkívül mozgalmas volt a macedón nép életében, hiszen ekkor kezdetek el küzdeni függetlenségükért. A Balkán-háború következtében először Szerbia, majd Jugoszlávia, később Albánia és Bulgária része lett.
A második világháború után 1946-ban alakult meg a névleges Macedónia, de ekkor még Jugoszlávián belül, tehát nem önálló államként.
Teljes függetlenségét 1991-ben vívta ki, ekkor azonban Görögországgal került szembe az ország neve, zászlaja, címere miatt. 1999-ben több mint 350 000 albán menekültet fogadott be az ország.

Macedónia földrajza

Az ország dél-kelet Európában fekszik, öt ország (Szerbia, Koszovó, Görögország, Albánia és Bulgária) határolja. Az ország csaknem egész területe hegyvidék, legmagasabb pontja a Korab hegységben található, 2764 m. Az ország jelentősebb tavai az Ohridi-tó és a Preszpa-tó. Főbb folyói a Fekete-Drim és a Vardar, amely az Égei-tengerbe torkollik.


Macedónia látnivalói

Az országba látogatók elsősorban a hegyekben tehetnek kirándulásokat, illetve néhány nagyobb városba látogathatnak el. Különösebb turisztikai központja nincs az országnak.

Szkopje, az ország fővárosa északon fekszik, az idelátogatók megcsodálhatják a  Szent Pantalaimon templomot, a kőhidat, amely a Vardar folyót szeli át, ezenkívül rengeteg templom és mecset található a városban.

Ohrid Macedónia délnyugati részén található, az UNESCO világörökség részét képezi, hiszen kiemelkedő történelmi, kulturális emlékekkel rendelkezik. Az Ohridi-tó mellett fekszik, ezért a pihenni vágyók is csendes környezetben tölthetik el itt szabadidejüket. A városban található a világ egyik legnagyobb ikongyűjteménye. A Szt. Naum-kolostor a tó melletti dombon található, még a 10. században építették. Itt található még a közelben a Szent Kliment-templom, ahol különleges freskókat tekinthetünk meg, továbbá a Samuil-erőd.

Bitola az ország déli részén található, a város jelentősebb látnivalói közé tartozik a 16. századi Saat Kula óratorony, a Jeni dzsámi, Heraclea romjai.

Krusevo az ország legmagasabb pontján fekvő város, éppen ennek köszönhetően a síelni vágyók kedvelt síparadicsoma. A városban találhatunk néhány templomot és látnivalót, elsősorban azonban a síelési lehetőségnek köszönheti a turistákat a város.

Mavrovo nem messze található a fővárostól, szintén az ország egyik kiemelkedő síparadicsoma. Emellett a kirándulni vágyók is élvezhetik a csodálatos környezetet, hiszen a város a Mavrovo-tó mellett fekszik. Itt található ezenkívül a Bigorski kolostor.

Prilep az ország egyik legnagyobb városa, azonban mégsem találhatunk benne semmi nagyvárosra utaló jelet. A város látnivalói közé tartozik a Marko vár, valamint a város arról híres, hogy a közelében termesztik a legkiválóbb macedón dohányt.

Vardar Prileptől nem messze található, önmagában is csodálatos látványt nyújt a város, óvárosa különösen szép a balkáni stílusban épült épületeivel.


A világ egyéb tájain ünnepelt ünnepeken kívül Macedóniában augusztus 2-án tartják Nemzeti ünnepüket, szeptember 8-án a Függetlenség napját.

Kulturális életükben a tánc és a zene meghatározó szerepet tölt be, az országban szinte mindenhol foglalkoznak a népzene, néptánc hagyományaival. Az összes ünnepükön a családban nagy szerepe van, hogy valamilyen zenére ünnepeljenek.

Macedónia gasztronómiája

A macedón konyhára egyaránt hatott a balkáni és a török konyha is. Ez megmutatkozik néhány jellemző ételükben, pl. muszaka, sopszka, güvecs. Emellett természetesen rendelkeznek olyan szokásokkal is, ami a macedón konyha egyedi specialitása. Jellemző rá, hogy rengetek halételt fogyasztanak, elsősorban pisztrángot, de természetes egyéb húsételeket is rendszeresen fogyasztanak. Ezenkívül a friss zöldségek is jelentős szerepet foglalnak el a konyhájukban.
Italaik közöl a hazai sör, a Skopszkó emelkedik ki, valamint néhány igen finom bort is találunk az ország hegyvidékein. A pálinka (sárga pálinka - zsalta rakija) és a török kávé is az ország jellegzetességei közé tartozik.

Láthatjuk tehát, hogy Macedónia a látszólagos lemaradottság ellenére rengetek látnivalóval rendelkezik. Az ország egyre inkább fejlődik, és kulturális értékeivel, szépségeivel a balkán egyik gyöngyszemévé nőheti ki magát.