Kontinens: Ország: Város:   Főoldal>>
 
Irán

Irán Délkelet-Ázsia országainak egyike, de gyakran sorolják a Közel-Kelet államai közé is. Területe a régióban az egyik legnagyobb, 1.648.195 km². Lakossága igen jelentős, meghaladja a 68 millió főt, és dinamikusan növekszik. Fővárosa Teherán, mely a több, mint 11 millió fős lakosságával az ország legnagyobb városa is egyben. Jelentősebb városok a vízlelőhelyek és a fontosabb kereskedelmi utak mentén jöttek létre. Ezek: Meshed, Iszfahan, Siráz, Ahváz, Kom, Báktarán. Irán államformája elnöki teokratikus köztársaság, és közigazgatása 28 tartományból (ostán) épül fel. Nemzetiségi összetétele igen sokszínű. Legnagyobb arányban a perzsák vannak (51%), de jelentős még az azeriek (24%), a kurdok (7%), a gilániak (4%), a mázenderániak (4%), az arabok (3%), a lúrok (2%), a türkmének (2%) és a beludzsiak (2%) aránya. Ennek megfelelően több beszélt nyelv is van az országban. Hivatalos nyelv a perzsa (fárszi), de sokan beszélnek kurdul, törökül és azeriül. A vallási összetételben homogénnek mondható, mivel a lakosság 99%-a muzulmán (89%-a síita, 10%-a szunnita). Fizetőeszközként a rialt használják. Iránt a fejlődő országok közt tartják számon, de szén-hidrogénből származó bevételei segítik a fejlődést. Az írástudatlanok aránya rendkívül magas, közel 40%-os.

Iran szinei

Irán színei (Foto: seccad, flickr)

Irán történelme

Irán területén már igen korán, az i. e. 4. évezredben már több kultúra létezett. Ezek több várost/városállamot hoztak létre, amiről a számos régészeti lelőhely is tanúskodik. Az előiráni népek i.e. 2-3. évezredben telepedtek le a fennsíkon, nomád pásztorkodást folytattak, majd letelepedve mezőgazdasági művelésbe fogták az arra alkalmas területeket. A térségben először a médek (előiráni nép) hoztak létre államot, mely i. e. 625-559-ig működött. Nagy Kürosz méd uralkodó egyesítette a médek és a perzsák területeit, így létrejött az Akhaimenida Birodalom. Kürosz halálát követően fia, Kambüszész követte a trónon, aki a birodalomhoz csatolta Egyiptomot. Az ő halálát hatalmi harcok követték, melyből győztesen Dareiosz került ki. Az ő uralkodása alatt élte a birodalom az aranykorát, és ettől kezdve Perzsa Birodalomként működött tovább. A hatalmas területű ország peremén a perzsák mindenütt háborúkat vívtak a szomszédokkal, de ezek közül is a legjelentősebbek a görögökkel vívott háborúk voltak. A görögök ellen több kisebb csatát nyertek, de a döntő győzelmet mégis a másik fél szerezte meg. I. e. 334-ben Nagy Sándor támadt a birodalomra, majd 10 évvel később már a saját birodalmába építette a területet. Ez a birodalom halálát követően darabokra hullott szét, de az irányítás hellenisztikus maradt Ugyanakkor a társadalom továbbra is perzsa berendezkedésű volt. I. e. 3. században a Parthus Birodalom részévé vált a terület. A birodalom a rómaiakkal került összetűzésbe keleten, de magát az iráni magot nem érintették a csaták. 224-ben bukott meg a Parthus Birodalom, amikor vazallusa, Ardasir döntő csapást mért rá. Ezt követően a Szaszanida Birodalom gyakorolta az uralmat a terület felett. A 7. századtól érte el az iszlám hódítás a területet, majd az Omajjád Kalifátus részeként működött tovább. 822-ben vált Irán először függetlenné. 1218-ban a keleti országrészt elfoglalták a mongol hadak, fél évszázadnyi uralmuk alatt az ország lakosságának a 90%-a-elpusztult. 1501-ben Iszmail sah megalapította az első síita irányítású perzsa államot. Uralkodásuknak 1722-ben egy afgán lázadócsoport vetett véget. 1735-ben azonban az afgánokat is eltávolították az irányításból. 1750-ben a Zand-dinasztia vette kezébe az irányítást, 44 éves uralom után, 1794-ben Aga Muhammad kán vette át a hatalmat, és tette meg Teheránt fővárosnak. Ezt követően Irán több háborút is vívott Oroszországgal és a hódító Brit Birodalommal, melynek következményeként területe csaknem a felére csökkent. 1906-ban forradalom tört ki az országban, melynek eredménye az lett, hogy Irán alkotmányos királysággá alakult. 1921-ben Reza Pahlavi megdöntötte a hatalmat, majd sahhá kiáltatta ki magát. Ezt követően több reform is megvalósításra került. 1944-ben Mohamed Reza Pahlavi került az irányítás élére brit és szovjet segítséggel. Őt Moszaddek követte, akit rövid időn belül megbuktattak. Diktatórikus időszak vette kezdetét, a sah egyaránt élvezte a britek és az amerikaiak támogatását, így igen erős hatalommal bírt. A diktatúra 1979-ben forradalomhoz vezetett, mely végül az Iráni Köztársaság kikiáltásával járt. Az ország politikája nagyot változott, elzárkózott a nyugattól, és negatívan értékelt minden onnan származót. Irán sok olyan csoportot támogatott, amiket a nyugati világ elítélt, és rettegett tőle. 1980-ban Irak rátámadt Iránra, és a 8 évnyi háború hatalmas pusztításokat tett az országban. Ezt követően két táborra oszlott Irán lakossága, a reformistákra és a konzervatívokra, és a köztük lévő viták még ma is megosztják az országot.

Teheran

Teherán (Foto: youngrovb, flickr)

Irán földrajza

Irán 7 országgal határos, ezek: Pakisztán, Afganisztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Örményország, Törökország és Irak. Az ország területe nagyrészt hegyvidék, illetve száraz felföld. Irán területét három tájra bonthatjuk. Az első a hegyvidékek (Elburz, Zagrosz…stb.), amik az Eurázsiai-hegységrendszer tagjai. Ezek a hegyek helyenként 5000 m fölé is magasodnak. Az ország legmagasabb pontja az Elburz hegységben található Damávand 5771 m-es magasságával. A hegyláncok fogják közre a másik nagy területegységet az Iráni-felföldet. Ez a terület is még igen nagy tengerszint feletti magasságokkal jellemezhető. A felföld területe rendkívül száraz. A harmadik téregység a keskeny tengerparti sáv, ami a Kaszpi-(tó)tenger, illetve az Ománi- és Perzsa-öböl partján található. Többek közt ezek a területek számítanak az ország legélhetőbb területeinek. Az ország legnagyobb részére sivatagi klíma jellemző, de a magasabb térszíneken a hegyvidéki éghajlat az uralkodó. Nagyon kevés csapadék hullik az ország területén. Az évi 200-400 mm-nyi csapadék javarésze is leginkább a hegyekben, illetve azok lábánál hullik. Vízrajzát tekintve nem beszélhetünk jelentősebb folyókról, hanem inkább kisebb időszakos vízfolyásokról. Fontosabb elemnek számítanak a tengerpartok. Irán északi részén találjuk a Föld legnagyobb tavát is a Kaszpi-(tó)tengert. A tó folyamatosan húzódik vissza, ami a halászoknak nagy gondot okoz. Másik parti sávja az Ománi- és Perzsa-öböl mentén található. Itt számos nagyobb várost és szén-hidrogén lelőhelyet találunk. Természetes növénytakaró is szinte csak a hegyekben van, de ezek is csak szárazságtűrő fajokból állnak. Jellegzetes állat az országban a teve és a ló, melyek a legfontosabb közlekedési eszközként szolgálnak.

Khezr tenegrpart

Khezr tengerpart, Irán (Foto: Hamed Saber, flickr)

Irán turizmusa

Iránban sok kultúra volt fellelhető a történelem során, ezek mind rajtahagyták a nyomukat a területen, de sajnos az emlékek egy jelentős részét a háborúk felemésztették. A közelmúlt háborúi miatt, illetve a különböző terrorcsoportok miatt nem tartozik a kedvelt turistacélpontok közé az ország. Irán beutazása igen körülményes, nincs jól kiépített infrastruktúra, és a meglévő vasút, és közutakat pedig a terroristák veszélyeztetik. Az országban 3 nemzetközi repülőtér működik (Teherán, Siráz, Bandar-Abbász). A déli tengerpartokon több nagyobb kikötőn keresztül is meg lehet közelíteni az országot. Az idelátogató turisták lenyűgöző ókori épületekkel, és romokkal találkozhatnak. Nem szabad megfeledkezni az iszlám örökségekről sem melyeket az egész ország területén fel lehet lelni. Minden városban több muzulmán mecset is van, melyek igen érdekesek, sajátosak. A kalandvágyók a sivatagot is bejárhatják puputevékkel, lovakkal. A hegyek is alkalmasak hegymászásra, túrázásra.

Irán gasztronómia

Az iráni konyha rendkívül sokszínű, mivel a számtalan népcsoport specialitása mind fellelhető, illetve azok ízvilága keveredik. A teríték általában nagy pompát tükröz a díszes terítőkkel, arany- és ezüst evőeszközökkel, poharakkal. Az asztalról sosem hiányoznak a zöldségek és a gyümölcsök. Mivel az iráni nép is hasonlóan műveli a földeket, és gazdálkodik rajta, mint a többi környező nép, ezért hasonló alapanyagokkal is látják el konyhájukat. Ételeik igen fűszeresek, a leginkább használt alapanyagok a bazsalikom, a kapor, a koriander zöldje, a különböző füvek, gyökerek és a metélőhagyma. A levesek kevésbé jellemzőek az iráni népre, de amiket készítenek, azok általában sűrű, krémleves szerűek. Alapanyagként leginkább húst, különböző zöldségeket, tejtermékeket és fűféléket használnak. Legismertebb leveseik az as és a masztohjar. Húsételeik általában birkahúsból, marhahúsból és a baromfihúsból állnak. A muzulmánok disznóhúst nem fogyasztanak, illetve csirkehúst is csak akkor, ha a húst feldolgozó üzem kapuja kelet felé van tájolva. Specialitásnak számítanak a különféle kebabok. Húsételeikhez általában rizst fogyasztanak. Egyik legkedveltebb köretük a polo, ami egy speciálisan elkészített fűszeres rizs. Igen sok halétellel is büszkélkedhetnek, melyek édesvízi és tengeri halakból egyaránt készülnek. Desszertjeik általában a tejtermékekre és a sokféle gyümölcsre épülnek. Sok péksüteményük (kenyérfélék, lepények…stb.) van, amit általában juhsajttal fogyasztanak. A kenyérféléket búzalisztből készítik. Rengeteg tejet, illetve különböző tejterméket fogyasztanak. Az egyik legkedveltebb „üdítőféléjük” a dugh (ásványvíz és joghurt keveréke). A nem arab népesség nem veti meg az alkoholt, szívesen fogyasztanak például borokat. Nemzeti italnak számít a tea, amiből rengeteg fajtát ismernek. Az irániak a kávét naponta többször is fogyasztják.

 
 
 
 
 
 
 
 
 

Albánia
Elérhető városok:
Amerikai Egyesült Államok
Elérhető városok: Chicago    Detroit    Honolulu    Las Vegas    Los Angeles    Miami    New York    San Diego    San Francisco   
Andorra
Elérhető városok:
Argentína
Elérhető városok:
Ausztria
Elérhető városok: Bécs    Graz    Klagenfurt    Linz   
Belgium
Elérhető városok: Antwerpen   
Bosznia Hercegovina
Elérhető városok: Mostar   
Brazília
Elérhető városok:
Bulgária
Elérhető városok:
Csehország
Elérhető városok: Brno   
Dánia
Elérhető városok:
Dél-Afrika
Elérhető városok:
Egyesült Arab Emírségek
Elérhető városok: Dubai   
Észtország
Elérhető városok:
Franciaország
Elérhető városok: Marseille    Nizza    Párizs    Strasbourg   
Görögország
Elérhető városok:
Horvátország
Elérhető városok:
India
Elérhető városok:
Irak
Elérhető városok:
Irán
Elérhető városok:
Izrael
Elérhető városok:
Kanada
Elérhető városok:
Kenya
Elérhető városok:
Kína
Elérhető városok: Hong Kong   
Kolumbia
Elérhető városok:
Lengyelország
Elérhető városok:
Libanon
Elérhető városok:
Litvánia
Elérhető városok:
Luxemburg
Elérhető városok:
Macedónia
Elérhető városok:
Mexikó
Elérhető városok:
Monaco
Elérhető városok:
Nagy Britannia
Elérhető városok: Belfast    Bristol    Glasgow    Leeds    Liverpool    London   
Németország
Elérhető városok: Bonn    Dortmund    Drezda    Düsseldorf    Essen    Köln    Stuttgart   
Norvégia
Elérhető városok:
Olaszország
Elérhető városok: Bologna    Nápoly    Padova    Trieszt    Udine    Velence   
Oroszország
Elérhető városok:
Portugália
Elérhető városok:
Románia
Elérhető városok:
Spanyolország
Elérhető városok: Sevilla   
Szerbia
Elérhető városok:
Szlovákia
Elérhető városok:
Szlovénia
Elérhető városok: Ljubljana    Maribor   
Törökország
Elérhető városok: Isztambul   
Tunézia
Elérhető városok: Sousse    Tunisz   
Vatikán
Elérhető városok:
Venezuela
Elérhető városok:
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Világ városai