Luxemburg

Luxemburg Nyugat-Európa egyik miniállama, melynek területe csupán 160 km². Lakosságszáma is igen csekély, nem éri el a fél millió főt. Az ország fővárosa Luxemburg, ahol a lakosság 1/7-e él. Államformája alkotmányos örökletes monarchia (nagyhercegség), az ország pedig 3 kisebb kerületből épül fel. Luxemburgban csak kisváros kategóriába illő településeket találunk a fővároson kívül, ezek: Esch-sur-Alzette, Dudelange, Shifflange, Bettembourg…stb. Luxemburgban 3 hivatalos nyelv van: a francia, a luxemburgi és a német. Fizetőeszközként az eurót használják. Az ország lakosságának 80%-a luxemburgi, 6%-a portugál, 6%-a francia, 2%-a német, a fennmaradó 6%-on pedig egyéb országok bevándorlói osztoznak. Vallási tekintetben homogénnek tekinthető a lakosság, mivel 95%-uk római katolikus. Gazdasági szempontból Luxemburg egyike a föld legfejlettebb államainak.


Luxemburg történelme

A terület már igen korán lakott volt, a kelta treveri törzs alapított itt kisebb faluközösségeket. A Római Birodalom fennállása idején határtérségnek számított a mai Luxemburg. I. u. 400 körül germán törzsek érkeztek a területre, és később a Frank királyságának, majd Nagy Károly birodalmának részévé lett.
Az önállóságot először 963-ban érte el a terület, amikor Ardenek grófja, Siegfried, megszerezte az Alzette folyó partján álló kis római erődöt, Lucilinburhus („Kis Erőd”). Ez az építmény képezte a később kialakult Luxemburg magját. Az „ország” hódítások, házasságok és szerződések révén folyamatosan növelte területét.
1441-ben a Burgundi-ház szerezte meg az országot, majd 1477-ben a Habsburg Birodalom birtoka lett. A XVI. Században ismét gazdát váltott a terület, és a Spanyol Németalföld része lett, majd a spanyol örökösödési háborút követően ismét a Habsburgok uralkodtak felette.
Az ország 1815-ben, a bácsi kongresszust követően nyerte el a nagyhercegségi rangot, ami felett I. Vilmos uralkodott, míg 1830-ban a luxemburgiak fellázadtak ellene. A lázadást követően az ország egy része Belgiumhoz került, a fennmaradó területet pedig Németalföldhöz csatolták.
Az függetlenséget újra csak 1867-ben kapta meg, az országot pedig a Nassau-ház irányította. A nagyhercegséget a család elsőszülötte (kezdetben csak férfi, majd 1907 óta női ágon is) örökli.
A két világháború nem tett jelentős pusztítást az országban, viszont mindkétszer német kézre került.
Luxemburgnak a II. Világháborút követően integrációs törekvései voltak. 1948-ban csatlakozott a NATO-hoz, majd 1951–ben az Európa Szén- és Acélközösség, 1957-ben alapító tagja volt az Európai Gazdasági Közösségnek (az Európai Unió elődjeként kezelhető szövetség), 1960-tól pedig a Benelux államok tagja. Az integrációknak és a szakképzett munkaerőnek köszönhetően mára az egyik legfejlettebb országgá vált a világon.
Jelenleg Henrik nagyherceg uralkodik az országban, ő nevezi ki a minisztereket, a miniszterelnök javaslatára, de csak korlátozott törvényhozói hatalommal bír. Az Európai Unió több fontos intézményének is Luxemburg ad otthont.


Luxemburg földrajza

Luxemburg három országgal határos, ezek: keletről Németország, délről Franciaország és északról-északnyugatról Belgium. Kis területén dombságok és alacsonyabb hegyek húzódnak. Az ország legmagasabban fekvő területei az Ösling és Gutland vonulatokon találhatók. Éghajlata nedves kontinentális, a csapadék évi mennyisége 900 mm, ami az óceántól való viszonylagos kis távolságnak köszönhető. Vízrajzában a három legmeghatározóbb folyó a Mosel, a Sauer és az Our, amiken keresztül az Északi-tengerre való kijutás is megoldott. Ezeken több vízerőmű is található, mely az ország energiaellátásának jelentős részét biztosítja. Az országban csak kisebb mesterséges, illetve felduzzasztott tavakat találunk.

Luxemburgba legegyszerűbben repülővel (a fővárosban található az ország egyetlen nemzetközi reptere) juthatunk el, de autópályán keresztül is könnyedén megközelíthető. Mivel az euró a hivatalos pénznem, ezért nem kell a határ átlépése előtt pénzt váltanunk, ha valamelyik szomszédos országon keresztül közelítjük meg.

Luxemburg látnivalók

Kis területe ellenére igen sok természeti látnivalóval rendelkezik. Számos túraútvonal található országszerte, melynek köszönhetően megfigyelhetők a luxemburgi vadak, erdők és kis hegyi patakok. Bortúrán is részt lehet venni, ahol a lenyűgöző tájat egy pohár borral a kezünkben csodálhatjuk meg. A Moselen, a Saueren és az Ouron több hajókirándulást is indítanak.
Akik inkább a városnézést preferálják feltétlenül látogassanak el az összes „nagyobb” városba. Németországból, Belgiumból, vagy Franciaországból megközelítve Luxemburgot megfigyelhetjük a kulturális különbségeket és hasonlóságokat. A luxemburgiak rendkívül kedvesek és segítőkészek. A vidéki városok utcái tiszták, és csendesek. A legtöbb településen lehetőség van kerékpárkölcsönzésre, hisz biciklivel könnyedén bejárható az összes város.
A fővárosban azt tapasztalhatjuk, hogy a régi városközpont köré egy új, modern épületekből álló városrész épült. Az óvárosban egy gyönyörű, késő-gótikus templomot találunk. Nem messze tőle található az ugyancsak lenyűgöző látványt a Mária-szobor, amely egy monda szerint elmulasztja az ember szomorúságát, ha megsimogatja. Az egykori erőd, ami köré a főváros és az ország épült mára már elpusztult, de az alatta fekvő 23 km hosszú és 40 méter mély kazamata, mely az UNESCO Világörökség része még mindig látható. A főváros közelében található Szentlélek Citadelláról gyönyörű kilátás nyílik a településre és a vidékre. A városban találjuk még a Történeti- és Művészeti Múzeumot, a Posta Múzeumot, a Villamos Múzeumot és a Millenniumi Emlékművet.
Országszerte találunk szép kastélyokat, erőd-, várromokat. Clervauxba is érdemes ellátogatni, mely központjában épült kastélyáról és a Bencés Apátságáról híres. Müllerthal régióban találjuk a Berdorft, a Beaufort kastélyt, az echternachi bazilikát és egy bencés apátságot is.
Az ország legnagyobb nemzeti ünnepei a Carnival, a Bürgsonndeg és a Nemzeti Nap. Ezeken kívül több fesztivál is megrendezésre kerül évente, ilyen az Oktave, a Schueberfouer és az ősszel rendezett Borfesztivál.


Luxemburg gasztronómia

A luxemburgi konyhára leginkább a német és francia ízvilág keveredése a legjellemzőbb. A Németországban előszeretettel fogyasztott kolbászok és a franciaországi sajtok és péksütemények egyaránt megtalálhatók a boltokban, éttermekben. Luxemburgi specialitásnak a vadhúsból készült ételek számítnak, pl.: a nyúlragu, az ardenni sonka…stb. Az ország folyói bővelkednek pisztrángból és a csukából , amik több étel alapanyagát is képezik. A desszertjeik ugyancsak német és francia hagyományokra épülnek. A folyóvölgyekben termelt szőlőkből igen finom borok készülnek. Ahogy  szomszédos országok, úgy Luxemburg is rengeteg jó sörrel büszkélkedhet.