Kontinens: Ország: Város:   Főoldal>>
 
Irak

Irak Délnyugat Ázsia országa, de a Közel-Kelet egyik államaként is számon tartják. Területe nem túl nagy, 434.128 km², viszont népessége igen jelent?s kb. 26 millió f?. Sokan estek áldozatul a folyamatos háborúknak. F?városa Bagdad, ahol a lakosság ¼-e (6,7 millió f?) él. A közelmúlt háborúi nagy károkat okoztak a városban és annak lakosságában. Jelent?sebb városok a folyóvölgyekben helyezkednek el, ezek: Moszul, Bászra, Erbil, Kirkuk. Az államot átmeneti kormány irányítja, míg az országban kialakulnak a békés viszonyok. Közigazgatásilag 27 tartományra és 2 speciális területre osztható. A népesség jelent?s része arab (75%), de meg kell említeni még a kurdokat (21%), akik a szomszédos országokban is nagy számban vannak jelen, és függetlenségre vágynak. Jelent?s még a törökök, perzsák és asszírok aránya. Két hivatalos nyelv van; az arab és a kurd, de igen sokan beszélnek törökül, asszírul és örményül. Vallási összetételben homogénnek mondható. A népesség legnagyobb része – 97%-a – muzulmán (63% síita, 34% szunnita), a fennmaradó 3%-on pedig a római katolikusok, a protestánsok és a nesztoriánus keresztények osztoznak. Fizet?eszközként az iraki dinárt használják, de sok amerikai dollár is forog a piacon. Az írástudatlanság világviszonylatban is igen magas, közel 60%-os. Gazdaságilag az alacsony fejlettség? országok közt tartják számon.

Ctesiphon

Ctesiphon, Bagdad (Foto: jamesdale10, flickr)

Irak történelme

Ezen a területen már igen korán, i.e. 10.000-ben már fejlett civilizáció jött létre. A sumér nép hozott itt létre el?ször városállamokat (Uruk, Ur…stb.) I. e. 5000 körül. Ezek javarésze a két f? folyó, a Tigris és az Eufrátesz partján épültek. ?k hozták létre az els? írásos emlékeket is, amik ékírással készültek. Erre a területre a sumér után az akkád, a babiloni és az asszír kultúra nyomta rá bélyegét.. Ezek a civilizációk igen fejlettnek számítottak a tudományok területén is. Már ismerték a matematikát, a csillagászatot, a filozófiát, valamint gyakorolták a jog bizonyos formáját is. I. e. VI. században a Perzsa birodalom részévé vált a terület, és felette Nagy Kürosz gyakorolta a hatalmat. A perzsa király meghódította az  egész Újbabiloni birodalmat. A következ? négy évszázadban Mezopotámia az Akhaimenida birodalom része volt. Az i. e. 3. században Nagy Sándor csatolta hatalmas birodalmához Mezopotámiát, majd halálát követ?en is még 200 évig hellenisztikus uralom volt a jellemz?. A hellén vezetést egy ókori iráni nép a párthusok döntötték meg, ?ket ismét egy perzsa nép – a szasszanidák – követték, akik a VII. századig tartózkodtak itt. Ekkortájt indult meg az iszlám hódítás, és a terület az arabok kezére került. Ett?l kezdve a kalifák irányították a területet, ?k tették Bagdadot is irányítási központtá és az iszlám kultúra egyik központjává. 1257-ben a Mongol hódítások során a birodalomukhoz csatolták Irakot, valamint a népesség jelent?s részét lemészárolták. A mongol hódítást a török követte. 1535-ben az Oszmán birodalomhoz kapcsolták Mezopotámiát, amit egészen az I. Világháborúig meg is tartottak. A törököket a britek verték ki az országból. Ett?l kezdve a Népszövetség részét képezte a terület, és fölötte Nagy-Britannia gyakorolta az uralmat. Létrehoztak itt helyi kormányzatot is. A trónra egy bábkirályt helyeztek (Fejszált), a kormányzat képvisel?it pedig a m?veltebb szunniták közül választották. A britek 1932-ben kinyilvánították Irak függetlenségét, de továbbra is itt állomásoztatták hadseregük egy részét. 1941-ben a brit hadsereg ismét megszállta Irakot, mivel a helyi kormány szimpatizálni kezdett a náci Németországgal. Csak 1947. október 26-án vonultak ki véglegesen, és csak ezt követ?en állt vissza a megszállás el?tti rend. Mindez 1958-ig m?ködött, amikor egy katonai puccsal (július 14-i forradalom) Abdul Karim Kasszem szerezte meg a hatalmat. ? a Szovjetunióval. Szimpatizált. 1963-ban Abdul Szalam Arif döntötte meg a hatalmát. Az ? utódja öccse, Abdul Rahman Arif lett. Hatalmát a szocialista Baath Párt döntötte meg 1968-ban. Végül a hatalom Szaddam Husszein kezébe került. Hatalmának megszilárdítása érdekében bebörtönözte, illetve kivégeztette f?bb konkurenseit. Husszein fenyeget?nek érezte a szomszédos Iránt, így hadat üzent neki. Mindennek hátterében a síiták és szunniták ellentéte állt. Igen véres harcok történtek, és rengetegen estek áldozatul a háború végéig (1988) a civilek közül is. Ezt követ?en Irak az olajban gazdag Kuvaitot kezdte el támadni. Els?dleges célja az volt, hogy az olaj eladásával bevételt szerezzen, melyb?l finanszírozni tudja a katonaságot és a fejlesztéseket. Ekkor lépet be az USA Irak életébe. Mivel Irak nem szándékozott elhagyni Kuvaitot, ezért a modernebb hadsereggel rendelkez? koalíciós er?knek kellett ezt kikényszerítenie. A kivonuló iraki csapatok hatalmas károkat okoztak Kuvait olajkutjaiban. A vereségen túl több dolognak is eleget kellett tennie Iraknak: Az ország felett repülési tilalom volt, meg kellett semmisítenie az összes vegyi és biológiai fegyverét, semmilyen formában nem juthatott atomfegyverhez, és le kellett mondani területi követelésr?l. Ezeket a pontokat Irak többször is megszegte. 2003. március 20-án az USA ismét megtámadta Irakot azon okból, hogy azt feltételezte Husszein tovább folytatja nukleáris- és vegyifegyver programját. 2004 júniusától Irakban ideiglenes kormány m?ködik, valamint manapság is jelent?s amerikai hader? van az országban. A polgárháborús helyzet mögött az amerikaiakkal való ellenszenv és a síita-szunnita ellentét áll.

Samarra legnagyobb mecsete

Samarra legnagyobb mecsete (Foto: jamesdale10, flickr)

Irak földrajza

Irak hat országgal határos: Törökországgal, Iránnal, Kuvaittal, Szaúd-Arábiával, Jordániával és Szíriával. Az ország három földrajzi egységb?l épül fel. Az els?, ami az ország életében a legfontosabb terület: a Mezopotámiai-alföld, ahol a lakosság legnagyobb része él. Ezt a területet a két nagy folyó, a Tigris és az Eufrátesz mentén találjuk. Másik jelent?s egységet az Eurázsiai-hegységrendszer láncainak (Toros, Zagrosz) lealacsonyodó lejt?i alkotják. Ezek az ország északi és keleti részén találhatók. A harmadik nagy egység a sivatag. Ezt a szaúd-arábiai határ mentén találjuk. Az egész ország területére a sivatagi és félsivatagi éghajlat a jellemz?. Élhet? területnek csak a folyóvölgyek számítanak. Igen kevés csapadék hullik az országban, az éves összmennyiség nem haladja meg a 250 mm-t. A természetes növénytakaró csupán kopár növényzetet jelent. Vízrajzában a meghatározó a két nagy folyó a Tigris és az Eufrátesz, amiket a lakosság a földterületek öntözésére használ.

Bagdadi mecset

Bagdadi mecset (Foto: Dan Pupek, flickr)

Irak látnivalói

Az utóbbi évtizedekben Irak nem szerepelt a turisták kedvelt célpontjai között. Ennek els?sorban a folyamatos háborúk és a bels? ellentétek a f? okai. Ezek ellenére igen gazdag a terület történelmi jelent?ség? emlékekben, igaz sokuk ugyancsak a háború áldozatává lett. A nagyobb városok környékén találhatunk várakat, várromokat, m?emlékeket. A városokban is sok a látnivaló: kulturális örökségek, múzeumok, mecsetek és templomok várják az ide látogatókat. Természeti látnivalók közül a Kani Omar Aga vízesés a kiemelend?. Ha gépkocsival kívánnánk itt közlekedni, akkor tudnunk kell, hogy gyakoriak az ellen?rzések, valamint az utak min?sége hagy némi kívánni valót maguk után, illetve vannak bizonyos szakaszok, melyek igen veszélyesek. A különböz? terrorszervezetekt?l is tartani kell, nehogy merénylet áldozatává váljunk, vagy fogságba essünk.

Al-Shaheed

Al-Shaheed szobor, Bagdad (Foto: jamesdale10, flickr)

Irak gasztronómiája

Az iraki konyha igen sokszín?, ez a kulturális keveredéseknek köszönhet? els?sorban. A folyóvölgyekben folyik leginkább a mez?gazdasági termelés, illetve állattartás. Ezek látják el az iraki konyhát alapanyagokkal. Ugyanakkor Irak nagy élelmiszerimport?r is. Az étkezési szokásokban leginkább a görög, a török és a francia jegyek mutatkoznak meg. Általában alacsony asztalra terítve étkeznek, és ekkor mindent egyszerre szolgálnak fel. Étlapjukon általában bárányhús szerepel, mivel a muzulmánok disznóhúst nem fogyasztanak, illetve csirkehúst is csak akkor, ha a húst feldolgozó üzem kapuja kelet felé van tájolva. Húsételeiket általában zöldségkörettel, illetve krumplival fogyasztják. Az egyik legismertebb ételük a hússal töltött burgonyagombóc. Az ételekhez sokféle f?szert (köménymag, pirospaprika, babérlevél…stb.) használnak. Gyakori az ételekben az olajbogyó. Szívesen fogyasztanak halételeket is, amik els?sorban folyami halakból készülnek. A két nagy folyóban egy pisztrángféle él, amit roston sütve készítenek el, ezt az ételt maszguf-nak hívják. Másik jellegzetes hal alapú ételük a hideg hal paradicsommártásban. Desszertjeikben a datolya szinte mindig megjelenik. Ezek általában különböz? édes sütemények. Egyetlen kiemelked? italuk van: a kávé, amit naponta többször is fogyasztanak.

 
 
 
 
 
 
 
 
 

Albánia
Elérhető városok:
Amerikai Egyesült Államok
Elérhető városok: Chicago    Detroit    Honolulu    Las Vegas    Los Angeles    Miami    New York    San Diego    San Francisco   
Andorra
Elérhető városok:
Argentína
Elérhető városok:
Ausztria
Elérhető városok: Bécs    Graz    Klagenfurt    Linz   
Belgium
Elérhető városok: Antwerpen   
Bosznia Hercegovina
Elérhető városok: Mostar   
Brazília
Elérhető városok:
Bulgária
Elérhető városok:
Csehország
Elérhető városok: Brno   
Dánia
Elérhető városok:
Dél-Afrika
Elérhető városok:
Egyesült Arab Emírségek
Elérhető városok: Dubai   
Észtország
Elérhető városok:
Franciaország
Elérhető városok: Marseille    Nizza    Párizs    Strasbourg   
Görögország
Elérhető városok:
Horvátország
Elérhető városok:
India
Elérhető városok:
Irak
Elérhető városok:
Irán
Elérhető városok:
Izrael
Elérhető városok:
Kanada
Elérhető városok:
Kenya
Elérhető városok:
Kína
Elérhető városok: Hong Kong   
Kolumbia
Elérhető városok:
Lengyelország
Elérhető városok:
Libanon
Elérhető városok:
Litvánia
Elérhető városok:
Luxemburg
Elérhető városok:
Macedónia
Elérhető városok:
Mexikó
Elérhető városok:
Monaco
Elérhető városok:
Nagy Britannia
Elérhető városok: Belfast    Bristol    Glasgow    Leeds    Liverpool    London   
Németország
Elérhető városok: Bonn    Dortmund    Drezda    Düsseldorf    Essen    Köln    Stuttgart   
Norvégia
Elérhető városok:
Olaszország
Elérhető városok: Bologna    Nápoly    Padova    Trieszt    Udine    Velence   
Oroszország
Elérhető városok:
Portugália
Elérhető városok:
Románia
Elérhető városok:
Spanyolország
Elérhető városok: Sevilla   
Szerbia
Elérhető városok:
Szlovákia
Elérhető városok:
Szlovénia
Elérhető városok: Ljubljana    Maribor   
Törökország
Elérhető városok: Isztambul   
Tunézia
Elérhető városok: Sousse    Tunisz   
Vatikán
Elérhető városok:
Venezuela
Elérhető városok:
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Világ városai