Kontinens: Ország: Város:   Főoldal>>
 
Izrael

Izrael a Közel-Kelet országai közé tartozik. Kis méret? ország, területe 20.991 km², lakossága 6.556.000 f?. F?városa Jeruzsálem (695.500 f?), mely az ország legnagyobb települése. Fontosabb városai a 280 ezres Haifa és a 220 ezres Rishon LeZiyyon. Államformája parlamentáris köztársaság, az ország közigazgatásilag 6 kerületre (mehoz) osztható. Nemzetiségi összetételében két nagy csoport emelkedik ki, a zsidók 80%-ban, a palesztinok 19%-ban képviseltetik magukat (a fennmaradó 1% az egyéb bevándorlók). A vallási összetétel hasonlóképpen alakul, mint a nemzetiségek aránya; 80% zsidó, 15% szunnita muzulmán, 2% drúz, 2% keresztény. Két hivatalos nyelvet használnak az országban, az egyik a héber, a másik az arab. Ezeken kívül még nem hivatalos nyelvként van jelen az angol. Fizet?eszközként Izraelben a sékelt használják. Az izraeli, zsidó állam rendkívül fiatal, 1948. május 14-én hozták létre, a történelmi Palesztina területén.

Tel Aviv

Tel Aviv (Foto: Shayan, flickr)

Izrael történelem

Ez a terület igen mozgalmas eseményekben. Történelmét a háborúk határozták meg, amik leginkább az arabok és az idevándorolt zsidók közt zajlottak, és még manapság is zajlanak. Az ország történelmének kezdete i.e. 2000 tájára tehet?, mikor is Ábrahám ?satya családjával és követ?ivel Mezopotámiából elvándorolva itt kívánt letelepedni.  Ezen a területen létrehozták településeiket, amik kereskedelmi központokként szolgáltak, fontos kapcsot jelentettek az európai, afrikai és ázsiai áruk forgalmában. Az els? írásos emlékek a zsidó népr?l i.e. 13. századból származnak. 12 törzsr?l (Rúben, Simeon, Lévi, Júda, Issakár, Zebulon, Gád, Ásér, József, Benjámin, Dán, Naftáli) számolnak be, akik palesztin területen telepedtek le. Ezek a törzsek i.e. 1000-re már királysággá kovácsolódtak össze. Ekkortájt egy másik nép, a filiszteusok (?ket a palesztinok tartják el?deiknek) is hazát kerestek, és számukra is ez a terület bizonyult a legmegfelel?bbnek. Folyamatosan ellentétben állt a két nép, a palesztinok célul t?zték ki , hogy ezen a területen államot hozzanak létre. I.e. 1023-ban Sault választották meg a palesztinok királynak, aki állandó hadsereget hozott létre. Utóda a trónon Dávid lett, Saul fia (Esbaal) viszont Izraelben uralkodott. Esbaal gyengekez? uralkodó volt, így nem sokáig volt hatalmon. Dávid szerezte meg egész Izraelt, ezzel ? vált a térség egyetlen urává. Az egyesülés bels? konfliktusokat okozott, amit csak katonai er?kkel tudtak leverni. Dávid uralkodói központját Jeruzsálembe tette át, valamint ez lett a vallási és kulturális központ is. Folyamatos hódítások gyarapították az ország területét. Dávidot fia, Salamon követte (i.e. 961-922) a trónon, aki megépíttetette az els? templomot Jeruzsálemben. Salamon idején dinamikusan fejl?dött a gazdaság, fellendült a kereskedelem, így az állam rendkívül gazdaggá vált. Kiépítette az ország védelmi vonalát is. Ugyanakkor a társadalmat hatalmas adókkal sújtotta. Izrael ekkor élte virágkorát, ám mikor Salamon meghalt a birodalom kettészakadt Júdára és Izraelre, ami újra viszályokhoz vezetett a két ország között. A két területet az asszírok hódították meg, és építették birodalmukba. Folyamatosan voltak lázadások a függetlenség visszaállítása érdekében. A kivívott szabadságot nem sokáig élvezhették az itt él? népek, mert a területre ismét egy nagy birodalom, a Római Birodalom tette rá a kezét. Néró uralkodása alatt a izraeli területeket feldúlták, a  népet pedig szertekergették a világban, illetve akik maradtak, azok kisebbségbe kerültek a többi nemzetiséghez képest. A szétszóródó zsidó népesség a különböz? országokban asszimilálódott, de jelent?s részük meg?rizte hagyományaikat. Az id? folyamán a Közel-Keleten több birodalom váltotta egymást (Bizánci, Oszmán…stb.). A 19. századra néhány országban kialakult egy új irányzat, a cionizmus. Ennek a célja az izraeli állam újbóli létrehozása. 1897-ben összeült az Els? Cionista Kongresszus. A liberális zsidóság kezdetben nem értett egyet a cionisták céljaival. Az angol külügyminiszter is indítványozta, hogy a széthullott zsidóság a brit kézben lév? Palesztinában telepedjen le. A zsidók több hullámban érkeztek vissza a hajdani államuk területére, ahol szinte már csak arabok laktak. Fenyegetve érezték magukat, ezért 1920-ban megalapították a Hagana (önvédelem) fegyveres szervezetet, mely a bevándorló zsidóságot védte. Kés?bb ebb?l széls?séges irányvonalat képvisel? csoportok váltak ki (Hagana Bet, Stern-csoport), melyek merényleteket követtek el, így ?ket terroristáknak tartották. A még többségben lév? arab népesség indítványozta a zsidóság beáramlásának korlátozását, ennek eredményeképpen 1939-ben a brit kormány nyilatkozatban korlátokat állított. A brit kormány kilátásba helyezte egy zsidó-arab kormányzású független állam létrehozását rövid id?n belül. Ezek az intézkedések nem érték el céljukat, s?t olaj volt a t?zre a két nemzetiség közötti konfliktusban. Számos terrorista merénylet történt az ország területén, mely feltétlen intézkedésre késztette a világot. Az ENSZ 1947-ben beterjesztette a Palesztin rendezési tervet. Ez kimondta, hogy egy arab és egy izraeli állam jöjjön létre. A szavazás során gy?ztek az igenek, ugyanakkor a nemleges választ adó Arab liga államai nem voltak hajlandóak elfogadni a döntést. Folyamatosak voltak a lázongások, a britek kénytelenek voltak felhagyni gyarmatukkal, és kivonulni. 1948. május 14-én kiáltották ki a független Izraelt, amikor az utolsó brit is elhagyta az országot. Ett?l kezdve se volt nyugodt ez a térség, a mai napig is több háborús konfliktust vív a környez? arab államokkal.

Tel Aviv latkep

Tel Aviv látkép (Foto: irose iroared, Flickr)

Izrael földrajz

Izraelt  a Földközi-tenger keleti részén találjuk. Szomszédai Palesztina, Egyiptom, Jordánia és Szíria. Az ország rendelkezik egy keskeny korridorral is a Vörös-tengerre. Az ország nagy részét röghegység borítja, mely lealacsonyodik a pár km hosszúságú tengerparti síksághoz. Kelet felé meredek fallal szakad le a Jordán-árokra. Itt találjuk a Föld legsósabb „tengerét” a Holt-tengert, mely igen kedvelt a turisták körében. A tó területén az oxigén szint 10%-kal magasabb az átlagosnál. A tavat a Föld legmélyebb depressziójában találjuk, ami 417 méterrel van a tengerszint alatt. Az ország déli részén találjuk a Negev-sivatagot, amely az ország legszárazabb része. Itt az éghajlat sivatagi, de az ország zömére a mediterrán klíma a jellemz?. E két terület között félsivatagi éghajlat a jellemz?. A klímaterületeknek megfelel?en hull a csapadék az országban. A mediterrán területen olajbogyót, citrusféléket, sokféle gyümölcsöt termelnek, valamint kecskét és juhot legeltetnek. Az ország f? folyója a Jordán, amely a keleti országhatáron folyik, és a Holt-tengerbe torkollik. Az ország másik jelent?sebb tava Tiberiás-tó, amelyen a Jordán keresztül folyik. A  középh?mérséklet januárban 12-13 °C, júliusban 25-28 °C, fagy szinte sosem fordul el?. Ezek miatt igen kedvelt, és keresett tengerpartja a turisták körében. Sokan keresik fel Izraelt, hogy gyönyörködhessenek a szent helyekben és a történelmi látványosságokban.

Negev sivatag

Negev sivatag (Foto: josef.stuefer, flickr)

Izrael látnivalók

Jeruzsálem nem csupán a zsidóság, hanem a keresztény- és muzulmán világ számára is kiemelked? értéket képvisel. A város a három vallás alapján osztható 3 részre, mindegyik képet ad a kultúrájáról. A nyugati városrész a modern Jeruzsálem, a központban találjuk a fallal körülvett óvárost. A falat a 16. században építette Szulejmán szultán. A város fölé magasodik a Templomhegy, ami az arab-zsidó vitának a központja. Ezen a hely ment Mohammed a mennybe, és itt kérte Isten Ábrahámot, hogy mutassa be áldozatnak fiát. A Szentély hegyén találjuk a Síratófalat. Keresztény emlékhely a Sir Bazilika, amely azon a helyen épült, ahol Jézus el lett temetve, és feltámadt. A Via Dolorosa az az út, amin Jézus vitte a keresztet. A nyugati városrészben találjuk a holokauszt emlékére épített emlékm?vet, a Yad Vashem-t. Tel Aviv az üzlet és a gazdaság városa. Aki szórkozni jön Izraelbe ide kell ellátogatnia. Nemzetiségileg igen sokszín? a város, itt sokféle kultúrával találkozhat az ember. Ramla Tel Avivtól nem messze található, valaha palesztin f?város volt, így igen gazdag az arabok által építet régi építményekben, romokban. Ide szerdánként érdemes ellátogatni, ugyanis, akkor van a piac, ahol mindenféle portékát be lehet szerezni. Nablus igen gyönyör? helyen található, leny?göz? látványt keltenek a hegyek. Ez egy igazi arab város, melyben 30 minaret találunk, közüllük a legmagasabb az An-Nasir Mecset. Itt látható még a Touqan Kastély, ami egy igazi török palota. Híres és egyben az ország legrégebbi fürd?je a Török fürd?. Ezeken kívül még érdemes felkeresni a leny?göz? látványú Hula-völgyet, és Galileat.

Via Dolorosa

Via Dolorosa (Foto: papalars, flickr)

Izrael gasztronómia

Izraeli konyháról valójában nem beszélhetünk, mivel csak étkezési szokások vannak, és az ételek más kultúrákra is jellemz?ek. Mivel igen sok országból vándoroltak vissza ide a zsidók, ezért igen sokszín? a paletta, mindenki hozta magával az adott ország ízvilágát. Két nagy részre osztható a konyhai tradició; egyik a Kelet- és Közép-Európai, a másik a Földközi-tenger mediterrániumi népeinek hagyományai. Például a sóletet rengetegféleképpen készítik (ahány ország annyi íz), valamint a túrónak is 30 fajtája ismert.  Jellemz? étel a humusz (csíp?s f?szerekkel és olívaolajjal tálalt csicseriborsó-püré), a grillen sütött húsok, a saslik és a kebab. Országszerte rengeteg nemzeti vendégl? van a franciától kezdve az olaszon át a kínaiig, de a legnépszer?bbek a keletiek. Igen gyakoriak az utcai árusok, akik falafelt árulnak. Az izraeli konyhára igen jellemz? a rengeteg féle saláta. Szinte az összes húsételükhöz fogyasztanak valamilyen fajta salátát. A legkedveltebb nassolnivaló a beigel, ami különbözik az Európában megszokottól (ropogósabb, szezámmagos).

 
 
 
 
 
 
 
 
 

Albánia
Elérhető városok:
Amerikai Egyesült Államok
Elérhető városok: Chicago    Detroit    Honolulu    Las Vegas    Los Angeles    Miami    New York    San Diego    San Francisco   
Andorra
Elérhető városok:
Argentína
Elérhető városok:
Ausztria
Elérhető városok: Bécs    Graz    Klagenfurt    Linz   
Belgium
Elérhető városok: Antwerpen   
Bosznia Hercegovina
Elérhető városok: Mostar   
Brazília
Elérhető városok:
Bulgária
Elérhető városok:
Csehország
Elérhető városok: Brno   
Dánia
Elérhető városok:
Dél-Afrika
Elérhető városok:
Egyesült Arab Emírségek
Elérhető városok: Dubai   
Észtország
Elérhető városok:
Franciaország
Elérhető városok: Marseille    Nizza    Párizs    Strasbourg   
Görögország
Elérhető városok:
Horvátország
Elérhető városok:
India
Elérhető városok:
Irak
Elérhető városok:
Irán
Elérhető városok:
Izrael
Elérhető városok:
Kanada
Elérhető városok:
Kenya
Elérhető városok:
Kína
Elérhető városok: Hong Kong   
Kolumbia
Elérhető városok:
Lengyelország
Elérhető városok:
Libanon
Elérhető városok:
Litvánia
Elérhető városok:
Luxemburg
Elérhető városok:
Macedónia
Elérhető városok:
Mexikó
Elérhető városok:
Monaco
Elérhető városok:
Nagy Britannia
Elérhető városok: Belfast    Bristol    Glasgow    Leeds    Liverpool    London   
Németország
Elérhető városok: Bonn    Dortmund    Drezda    Düsseldorf    Essen    Köln    Stuttgart   
Norvégia
Elérhető városok:
Olaszország
Elérhető városok: Bologna    Nápoly    Padova    Trieszt    Udine    Velence   
Oroszország
Elérhető városok:
Portugália
Elérhető városok:
Románia
Elérhető városok:
Spanyolország
Elérhető városok: Sevilla   
Szerbia
Elérhető városok:
Szlovákia
Elérhető városok:
Szlovénia
Elérhető városok: Ljubljana    Maribor   
Törökország
Elérhető városok: Isztambul   
Tunézia
Elérhető városok: Sousse    Tunisz   
Vatikán
Elérhető városok:
Venezuela
Elérhető városok:
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Világ városai