Bulgária

Bulgária Európa délkeleti részének egyre jobban virágzó és fejlődő gyöngyszeme. Bulgária köztársaság, fővárosa Szófia, hivatalos nyelve a bolgár, hivatalos pénzneme a leva. Az ország 110 912 km2-en terül el, 7.517.973 lakosa van. Ebből csaknem 84 % bolgár, továbbá nagyobb számban élnek az országban törökök (9,4%), románok (4,7%). Legnagyobb számban bolgár ortodox és muszlim vallásúak élnek az országban. 2007 óta az ország az Európai Unió tagja.


Bulgária történelme

Bulgária területére Kr. e. 1000 táján érkeztek az indogermán trákok, akik elszigetelten éltek itt egészen a Kr. e. 6. századig, amikor a görög telepesek gyarmattá alakították a partvidéket. A Kr. e. 4. században római provincia lett a vidék, majd 395-tők Bizánc uralma alá került. A következő erőteljesebb hatás akkor érte az országot, amikor a 6. században szláv telepesek érkeztek ide. 679-ben Aszparuh kan vezetése alatt jöttek ide a bolgárok, és létrehozták az Első Bolgár Birodalmat. A szláv és a bolgár nép folyamatosan olvadt össze, időközben a kereszténységet is felvették. Bulgária fénykora Simeon császár uralkodására tehető (893-927), ekkor folyamatosan terjeszkedtek, azonban ez ellenérzést váltott ki a Bizánci Birodalomból, és a magyarok segítségével meg is fékezték őket. Ekkor meghalt Simeon, az ország pedig hanyatlásnak indult, ráadásul 1018-ban bizánci uralom alá került.
Több mint másfél évszázaddal később, 1185-ben kirobbant Aszen és Petár bojárok felkelése a rendkívül magas adók miatt, és miután a felkelés sikeres, létrejön a Második Bolgár Birodalom. Az újabb terjeszkedések után azonban megjelentek a törökök, és öt évszázadig uralták az országot.
A 19. században több felkelés robbant ki a török uralom ellen, az első Koprivsticánál 1876-ban, melyet azonban a törökök levertek, és súlyosan megtoroltak. Egy évvel később azonban kitört az orosz-török háború, melynek következtében 1878. március 3-án megkötötték a San Stefanói békét, és Bulgária elnyerte függetlenségét.
A bolgárok öröme azonban nem tartott sokáig, hiszen a berlini egyezmény miatt rengetek területet vesztettek, majd kénytelenek voltak belépni az első világháborúba. A második világháborúba a németek oldalán léptek be, azonban a belső lázadások miatt Oroszország mellé álltak.
1954-1989 között Todor Zsivkov lett az ország vezetője, aki elsősorban a mezőgazdaság hangsúlyozása mellett állt. 1989-ben csaknem 300 ezer török vándorolt ki az országból, ráadásul a szocializmus összeomlott. Ennek következtében magas munkanélküliség, gyors infláció lépett fel, a bűnözés felerősödött. 1990-ben megtartották az első többpárti szabad választást, amely azóta is így zajlik.

Bulgária földrajza

Az ország Európa délkeleti részén fekszik, öt ország (Románia, Szerbia, Macedónia, Törökország, Görögország) valamint a Duna és a Fekete-tenger határolja. Mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik a térségben, a Fekete-tenger mellett és a hegyvidékekben természetesen az éghajlati adottságok mások. Az ország domborzati viszonyai is eltérőek, hiszen a síkságok és a hegyvidékek egyaránt megtalálhatók itt. Legmagasabb pontja a Musala csúcs (2925 m), mely a Rila hegységben található. A Balkán hegység szó szerint kettéosztja az országot, tőle északra a Duna-síkság, délre a hegyek, keletre pedig a Trák síkság található. Az ország legalacsonyabb pontja a Fekete tenger (0m). A legjelentősebb és leghosszabb folyó Bulgáriában a Marica, mely a Rila hegységből ered, és az Égei tengerbe torkollik.


Bulgária turizmusa

Az országba utazók rengetek érdekes és szép helyre látogathatnak el, különleges látnivalókkal, nevezetességekkel találkozhatnak. Megcsodálhatják az ország gyönyörű hegyvidékeit, az elmúlt években azonban egyre inkább az ország tengerpartja került előtérbe, rendkívül látványosan felvirágzott az ország turizmusa, egyre többen választják a bolgár tengerpartot nyaralásuk helyszínéül.

Szófia, Bulgária fővárosa az ország nyugati részén található, szinte minden oldalról hegységek határolják, keleti részén pedig az Iszkár folyó szeli ketté. A városba látogatók rengetek látnivalót találnak itt, habár a város szépsége önmagában is elragadó. Az egyik ilyen nevezetesség a Banya Basi dzsámi, mely a 16. század végén épült, nem messze tőle találjuk a Központi fürdő épületét. A fürdő gyógyvízéről is híres, az emésztési,- és reumatikus gondokkal küszködők kedvelt helye. A város legrégebbi épülete a Szt. György templom, amely az évszázadok során Gül dzsámiként, raktérként és mauzóleumként is funkcionált már. A Régészeti Múzeumban kő,- és bronzkori, antik és középkori emlékeket is találunk. Szófiában a régi cári palotában van a Nemzeti Galéria és az Etnográfiai Múzeum. A város látványosságai közé tartozik továbbá az Alexander Nyevszki Katedrális, a Szent Zsófia templom, a Képzőművészek Szövetségének Galériája, a Cirill és Method emlékmű.


Várna az ország keleti részén található, manapság elsősorban gyönyörű tengerpartjáról híres, hiszen az elmúlt években Európa egyik legkedveltebb üdülőhelyévé nőtte ki magát. Természetesen az idelátogatók a kikapcsolódás mellett rengetek látnivalóval is találkozhatnak a városban, pl: Mária Mennybemenetele Katedrális, az Aquárium, a Természeti Múzeum, a Haditengerészeti Múzeum, a Régészeti Múzeum. A virágos Emlékpark, Hunyadi János szobra, és még több magyar emlék található a városban a Várnai csatára emlékezve.

Az ország másik legnépszerűbb nyaralóhelye Albena, mely gyönyörű homokos tengerparttal, elegáns szállodákkal és rengetek szórakozási lehetőséggel várja a nyaralni vágyókat.


Bulgária kiemelkedő nevezetességeiközé tartozik továbbá a Kő-erdő, mely Várnától nem messze található, a földből kiemelkedő kőoszlopok között 6 m magasat is találhatunk.
Az Aladzsa kolostor Bulgária leghíresebb sziklakolostora, ezenkívül itt található a Kolostor Múzeum is.
Az UNESCO világörökségi listáján szerepel a Szvestariban található trák sírhely, a kazanlak trák sírkamra, a madarai lovas, a Bojana-templom, az Ivajloban lévő kőkolostorok; a rilai kolostor; Neszebar óvárosa, a bioszférás Szrebarna Rezervátum, valamint a Pirini Nemzeti Park.

A világon mindenhol ünnepelt ünnepeken kívül Bulgáriában március 3-án és szeptember 22-én tartják a Függetlenség napját, május 6-én Szt. György napját, május 24-én a Bolgár kultúra és a szláv írás ünnepét, szeptember 6-án pedig Bulgária Egyesülésének napját.
Február 14-én az ún. Trifon zarezan-t ünneplik, amikor is a szőlőtőkék tavaszi metszését végzik el, majd ezekre bort permeteznek, hogy bőséges termés legyen.
Március 1-jén a tavasz kezdetét ünneplik, ezért mindenki ad a szeretteinek egy Martenicát (fehér és vörös gyapjúból fonják), amely a hiedelem szerint egészséget, szerencsét hoz.
Május 21-én ünneplik az ún. Nestinarski-t = parázstánc. Ekkor elsősorban a déli hegyi falvakban mezítláb táncolnak a parázson az emberek, ez a fiataloknak áldást hoz.

Bulgária gasztronómiája

A bolgár konyhára egyaránt hatott az évszázadok során az európai és az ázsiai konyha is. Egyik jellegzetessége, hogy nagyon sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak. Jellegzetes bolgár ételnek számít a bob csorba (bableves), a skembe csorba (pacal leves), az agnesko (báránysült), sopszka saláta (Szófia környékéről), pecseni piperki (sültpaprika saláta).. A főételek általában húsos ételek, leggyakrabban sertésből készülnek. Olajosan, fűszeresen készítik ételeiket. Jellegzetes italaik közé tartozik a Slivova (szilvapálinka), a Grodzovat (szőlőpálinka), a mastika (ánizspálinka). A pálinka mellett finom borokkal és sörökkel is találkozhatunk az országban.

Bulgária rendkívül sokszínű kultúrájával és városaival, valamint gyönyörű tengerpartjával egyaránt várja az idelátogató utazni vágyókat.