Kontinens: Ország: Város:   Főoldal>>
 
Lengyelország

Lengyelország Közép-Kelet-Európában fekszik. Európai viszonylatban közepes méretű ország, területe: 312.685 km². Lakossága igen jelentős, meghaladja a 38 millió főt. Fővárosa Varsó, mely a 2,2 milliós lakosságával az ország legnagyobb városa is egyben. A jelentősebb városokat az iparvidékeken és a Balti-tenger partján találjuk. Ezek: Lódz, Krakkó, Boroszló, Poznan, Szczecin, Gdansk, Gdynia…stb. Államformája elnöki köztársaság, és közigazgatásilag 16 vajdaságra osztható. A lakosság jelentős része, 97%-a lengyel, a fennmaradó 3%-on pedig a németek, ruszinok, ukránok, fehéroroszok osztoznak. Egyetlen hivatalos nyelv a lengyel. Vallási összetételben is homogénnek tekinthető, mivel a lakosság 95%-a római katolikus. Jelentős még a részesedése az ortodoxoknak és az evangélikusoknak. Fizetőeszközként a zloty-t használják. A „Keleti Blokk” egyik legfejletlenebb állama.

Krakow-i vár

Krakow-i vár (Foto: smif, www.flickr.com)

Lengyelország történelme

A területen már viszonylag korán, az ókorban is élt ember. Valószínűleg nomád körülmények közt éltek itt népek, főleg állattenyésztéssel foglalkoztak, majd később áttértek a földművelésre. Az első állam csak a 10. században jött létre, amit a Piast-dinasztia irányított. Az első megemlített uralkodó, akiről írásos emlékek is szóltak I. Mieszko volt. Ő vitte be az ország életébe a kereszténységet. A központi hatalom a 12. századra meggyengült, és az ország kisebb uradalmakra bomlott. Újra egységes állammá csak 1320-ban vált, amikor I. Ulászló irányítása alatt egyesültek a kis államok. Őt fia, Nagy Kázmér követte, akinek uralkodása alatt az ország felvirágzott. Ekkortájt telepedett le jelentős zsidó tömeg is az országban. A Jagelló időszak alatt Lengyelország perszonálunióba lépett a Litván Nagyfejedelemséggel. Ebben az időben elhúzódó háborút vívott az ország a Német Lovagrenddel, amit később vazallusává is tett. A Jagellók idején dinamikusan fejlődött a gazdaság, az ország a 16. században élte aranykorát. A Jagelló-ház kihalását követően Valois Henrik vette át a hatalmat egy rövid időre. Henrik számára lehetőség nyílt arra, hogy egy erősebb ország (Franciaország) vezetőjévé váljon, amivel élt is a király. Ezt követően a nép Báthory Istvánt ültette a trónra, aki sikeres háborúk során gyarapította az ország területét az oroszok kárára. A 17. századra az országot külső és belső problémák sújtották. A folyamatos háborúk és a nép elégedetlensége rendkívül meggyengítette Lengyelországot. A hatalom megszilárdítása érdekében a 18. században reformokat eszközöltek, de ezek már túl későn létesültek. Ekkoriban született - Európában is az elsők közé tartozó - modern, írott alkotmány. A meggyengült országot a három szomszédos birodalom, Oroszország, Poroszország és a Habsburg Birodalom több ütemben egymás közt felosztotta. Így 1795-re megszűnt a Lengyel állam létezni. Állammá újra csak a Napóleon-időszakban válhatott. Elsőként létrejött a Varsói Nagyhercegség, majd a későbbi bécsi kongresszus során kikiáltották a Lengyel Királyságot. Az új állam felett az orosz cár gyakorolta a hatalmat. Az országban továbbra is meghatározó volt a szomszédok befolyása. A német és osztrák területekhez közeli régiók fejlettsége jóval meghaladta az orosz határ mentiekét. Az első Világháborút követően az Antant hatalmak egyetértően megszavazták, hogy helyre kell állítani a Lengyel államot. 1919-1939 között működött a második Lengyel Köztársaság. A II. Világháború Lengyelország ellen indított 1939. szeptember 1-jei német támadással indult. Ugyanebben az évben, szeptember 17-én a Szovjetunió is „kiharapott” egy darabot az országból. Lengyelország szeptember 27-én kapitulálni kényszerült. Az ország épületállományának nagy részét elpusztította a háború, a zsidó lakosságot pedig a nácik szinte teljesen kiirtották. Országszerte épültek koncentrációs táborok. A második világégést követően a Lengyelországban is kommunista kormány jött létre. 1948-ban kezdődött a totalitárius korszak, emiatt a lakosság továbbra is rettegésben élt. A rendszer folyamatosan lazulni kezdett, 1980-ban megalakult a Szolidaritás szakszervezet, és ’89-ben már meg is nyerte a választásokat. Elnöknek Lech Walesa-t választották. 1990-ben megtörtént a rendszerváltozás, ekkor Lengyelország nagyon elmaradott gazdasági pozícióból indult fejlődésnek. Ezt követően különböző integrációk tagjává kívánt válni. 1999-ben a NATO, 2004-ben pedig az Európai Unióhoz csatlakozott.

Niedzica kastély

Niedzica kastély (Foto: Janusz I, www.flickr.com)

Lengyelország földrajza

Lengyelország 7 országgal határos, ezek: Németország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Fehéroroszország, Litvánia és Oroszország exklávéja, Kalinyingrád. Ez a viszonylag nagy területű ország három nagy területegységre bontható. Legnagyobb kiterjedésű, az ország északi és középső részét elfoglaló Lengyel-alföld. Ezen a vidéken folyik leginkább a mezőgazdasági termelés. Ettől délre helyezkedik el a Lengyel-középhegység, ahol a nagy ipari központokat és bányákat találjuk. A harmadik nagy tájat a Kárpátok lejtői alkotják. Itt helyenként 2000 m magas területek is vannak, és erre a tájra hegyvidéki éghajlat a jellemző. Az ország legmagasabb pontja az 2499 m magas Rysy. Az ország többi részére nedves kontinentális klíma a jellemző. Vízrajzát tekintve a két nagy folyó, a Visztula és az Odera, valamint kisebb mellékfolyóik a meghatározók. A Lengyel-alföld északi részén találjuk a Lengyel-tóvidéket, melyek a jégkorszak termékeiként jöttek létre. Az országban található több, mint 9000 tó többsége is ide tartozik. A 300 km hosszú tengerpartján már a középkorban létesült számos fontos kereskedő város. Ezek a kikötők manapság is jelentős kereskedelmet bonyolítanak. Tengerpartját különböző turzásformák díszítik.

Varsó

Varsó régi városrésze (Foto: milom, www.flickr.com)

Lengyelország turizmusa

Lengyelország számos természetes és mesterséges látnivalóval szolgál a turisták számára. Kulturális emlékeinek nagy részét, és épületállományát a második Világháború szinte teljesen elpusztította, de az újjáépítések során új látnivalók születtek. Az országot legkönnyebb közutakon megközelíteni, mivel azok viszonylag jól kiépítettek és jó minőségűek. A vasúti összeköttetés is jónak mondható. Az ország egyetlen nemzetközi repülőtere a fővárosban található, de a nagyobb városok közötti légiközlekedés is megoldható a 8 repülőtérnek köszönhetően. A Balti-tengeren keresztül is jól megközelíthető, sőt az ország belsejében lévő Varsóig a Visztulán hajóval fel is lehet utazni. Természetes látnivalók közül említésre méltó a Mazuri-tóhátság, mely a turisták körében az egyik elsőrendű célpont. A tengerpart is igen kedvelt a külföldiek körében. Érdekes túrákat kínál a Kárpátok, és a Lengyel-középhegység. Történelmi emlékek közül a várak, várromok, kastélyok és templomok a kiemelendők. Ilyen pl.: Nedec vára. Mesterséges látnivalók közül érdemes megemlíteni a Wieliczkai sóbányát, amely lenyűgöző nagyságú termekkel várja az ide látogatókat. A Balti-tenger partján található kikötővárosok tanúskodnak a Hansa múltról. Az itteni városok épületállománya sajátos, jellegzetes. Az ország nagyobb településein a szocialista időszak hagyott leginkább nyomokat. Mára már a modern épületek is megjelentek, sok bevásárlóközponttal és irodaházzal találkozhatunk a városokban. Az egykori központokban még megtalálhatók az uralkodóházak fényét tükröző épületek, paloták. Országszerte állítottak emléket a koncentrációs táborokban legyilkolt zsidó tömegeknek. Ezek közül is a leghíresebb, a legnagyobb koncentrációs tábor, Auschwitz, aminek a helyén kialakított „múzeum” működik. Itt megdöbbentő képet kapunk a hajdani pusztításról és embertelen körülményekről.

Wieliczkai sóbánya

Wieliczkai sóbánya (Foto: denmar, www.flickr.com)

Lengyelország gasztronómiája

A lengyel konyhát is a kultúrák ízvilágának keveredése jellemzi. Meghatározó az orosz, az ukrán és a német hatás. Ételeik általában erősen fűszerezettek (sáfrány, majoranna, bors…stb.), és sok hagymát és foghagymát tartalmaznak. A lengyelek sokféle levest készítenek (pl.: barszcz leves, hlodnik = uborkaleves, céklaleves, sokféle húsleves, borscs, scsi…stb.). .Leveseik igen ízletesek és gazdagok. Húsételeikhez leginkább sertést, marhát és csirkét használnak fel. Köretként leginkább burgonyát fogyasztanak, amit különböző képen készítenek el. Jellemző még a sokféle savanyúság és saláta. A húsokhoz általában mindig felszolgálnak valamilyen szószt, vagy mártást. Egyik nemzeti ételük a bigos, ami leginkább a mi székelykáposztánkhoz hasonlítható. Szláv népként rengeteg főzeléket és kását ismernek. Az erdőben fellelhető gombákat is sok ételben megtaláljuk. A halászat igen jelentős, a tavi és tengeri halakból számtalan étel készül. Rengeteg péksüteményt állítanak elő, édeset és sósat egyaránt. Desszertjeik közül a legfontosabbak a fagylaltok (lody) és a túrós sütemények. Tortáik közül a makowiec-ét (máktorta) érdemes kipróbálni. Alkoholos italaik közül a legkedveltebbek a borok, a sörök és a vodka. A lengyelek a koffeintartalmú italokat sem vetik meg, naponta többször fogyasztanak teát, illetve kávét.

Torun

Torun város (Foto: Janusz I, www.flickr.com)

 
 
 
 
 
 
 
 
 

Albánia
Elérhető városok:
Amerikai Egyesült Államok
Elérhető városok: Chicago    Detroit    Honolulu    Las Vegas    Los Angeles    Miami    New York    San Diego    San Francisco   
Andorra
Elérhető városok:
Argentína
Elérhető városok:
Ausztria
Elérhető városok: Bécs    Graz    Klagenfurt    Linz   
Belgium
Elérhető városok: Antwerpen   
Bosznia Hercegovina
Elérhető városok: Mostar   
Brazília
Elérhető városok:
Bulgária
Elérhető városok:
Csehország
Elérhető városok: Brno   
Dánia
Elérhető városok:
Dél-Afrika
Elérhető városok:
Egyesült Arab Emírségek
Elérhető városok: Dubai   
Észtország
Elérhető városok:
Franciaország
Elérhető városok: Marseille    Nizza    Párizs    Strasbourg   
Görögország
Elérhető városok:
Horvátország
Elérhető városok:
India
Elérhető városok:
Irak
Elérhető városok:
Irán
Elérhető városok:
Izrael
Elérhető városok:
Kanada
Elérhető városok:
Kenya
Elérhető városok:
Kína
Elérhető városok: Hong Kong   
Kolumbia
Elérhető városok:
Lengyelország
Elérhető városok:
Libanon
Elérhető városok:
Litvánia
Elérhető városok:
Luxemburg
Elérhető városok:
Macedónia
Elérhető városok:
Mexikó
Elérhető városok:
Monaco
Elérhető városok:
Nagy Britannia
Elérhető városok: Belfast    Bristol    Glasgow    Leeds    Liverpool    London   
Németország
Elérhető városok: Bonn    Dortmund    Drezda    Düsseldorf    Essen    Köln    Stuttgart   
Norvégia
Elérhető városok:
Olaszország
Elérhető városok: Bologna    Nápoly    Padova    Trieszt    Udine    Velence   
Oroszország
Elérhető városok:
Portugália
Elérhető városok:
Románia
Elérhető városok:
Spanyolország
Elérhető városok: Sevilla   
Szerbia
Elérhető városok:
Szlovákia
Elérhető városok:
Szlovénia
Elérhető városok: Ljubljana    Maribor   
Törökország
Elérhető városok: Isztambul   
Tunézia
Elérhető városok: Sousse    Tunisz   
Vatikán
Elérhető városok:
Venezuela
Elérhető városok:
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Világ városai