Kontinens: Ország: Város:   Főoldal>>
 
Norvégia

Norvégia a Skandináv államok egyike, közülük is a legnyugatabbra elhelyezked?. Területe 323.759 km², melyet több ezer sziget alkot a kontinentális terülteken kívül. Népessége 4.551.100 f?, melyb?l  csupán 791.500 f? él a f?városban Osloban. Fontosabb település - Bergen, Trondheim, Stavanger - mind az ország déli és középs? részén találhatóak. Norvégia államformája alkotmányos monarchia, királyság. Közigazgatásilag 19 megyére osztható. Hivatalos nyelv a norvég, melynél két dialektus is el?fordul; az egyik az újnorvég - a nyugati partvidék tájszólásaiból áll, a másik a bokmál – ami a dán-norvég nyelv szintézise. A népesség 96%-a norvég, 1%-ban lappok képviseltetik magukat, akik az északi országrészben élnek. Még finnek, svédek, dánok és egyéb bevándorlók élnek az ország területén. Vallási szempontból kimagaslik az evangélikusok aránya (86%), de nagy számban (10%) vannak a felekezeten kívüliek is. A hivatalos pénznem a norvég korona. Norvégiának többször is esélye volt az Európai Unióba való integrálódásra, de 2-szer is leszavazta a nép. Ennek az oka els?sorban az volt, hogy Norvégiára magasabb életszínvonal a jellemz?, mint az uniós átlag, valamint kénytelen lenne halászterületeinek megnyitására.


Norway

Norvégia (Foto: martinstelbrink, Flickr)

Norvégia történelme

Észak-Európa viszonylag kés?n népesült be, a Német-Lengyel síkság és a Jylland-félsziget fel?l érkeztek germán törzsek. Lassú volt a népességnövekedés, alacsonynak számított a föld eltartóképessége. Els?dleges élelemforrást a tenger jelentette, ennek hatására a letelepedés f?leg a partokra korlátozódott. 7. században indultak a viking fosztogatások, Észak- és Északnyugat-Európa kiköt?i nem voltak biztonságban 300-400 éven keresztül. Krónikák írnak arról, hogy valószín?síthet?en a vikingek voltak Amerika els? felfedez?i. X-XI. században jönnek létre az els? államalakulatok, majd a térség államaiból különböz? uniók, perszonáluniók alakultak. Ekkoriban vették fel az északi népek a keresztény vallást is. Norvégia és Dánia perszonálunióra lép egymással. 1357- 1524-ig tartott a Kalmari unió, mely Dániát, Svédországot és Norvégiát tömörítette magában.

A középkor folyamán dinamikusan n?ni kezdett Norvégia lakosainak száma, majd mikor a pestisjárvány elértem az országot, a lakosság kétharmadát elpusztította. A XVI. századtól gazdasági fellendülés indult meg, élénkebb lett a kereskedelem, amely f?leg a halászatból származó termékek, és a fakitermelés, és eladáson alapult. Norvégia ekkoriban félperiférikus országnak számított, a kereskedelem inkább csak a déli és középs? országrészt érintette. 1814-ig tartott a perszonáluniója Dániával, majd a svédek tették rá kezüket az országra, és 1905 június 7-ig Svédország részét képezte, utána megalakult a Norvég Királyság. Az els? ipari forradalom gyakorolt igazán nagy hatást a norvég gazdaságra. Megindult a vasútépítés, mely els?sorban a déli és középs? országrészt érintette, majd kiterjedt a bels? és északi területekre is. Fokozódott a vasérc kitermelés, és feldolgozás, mely újabb export cikket adott az országnak. A fejl?d? gépipar lehet?vé tette, hogy a kitermelt fát feldolgozva, késztermékként (papír, bútor, cellulóz...stb.) exportálják. A második ipari forradalom tovább lendítette a norvég gazdaságot, megjelent az elektromosság. Az ország b?velkedett nagy esés? folyókban, melyeken megindult a vízer?m?vek és vízlépcs?k építés. Ehhez még hozzájárult, hogy megjelentek a külföldi (németek, angolok) befektet?k is, akik új munkahelyeket teremtettek, és új technológiákat honosítottak meg.1872-ben hozták létre az els? szakszervezeteket, a munkáspárt pedig 1887-ben jött létre. 1898-ban vezették be a férfiak számára az általános választó jogot, amit 1913-ban a n?kre is kiterjesztettek. Az I. Világháborúban Norvégia semlegességi nyilatkozatot adott ki, ugyanakkor flottája nagy veszteségeket szerzett a tengeralattjárók és a tengerbe telepített aknák miatt. A háború Norvégiának pénzbeli hasznot is hozott azzal, hogy nagy flottájával kereskedelmet, fuvarozást folytatott. Ezt a jövedelmet az idegen kézben lév? vállalatok visszavásárlására fordította. A gazdasági válság Norvégiát is érintette, amely során sok bank tönkrement, valamint a kereskedelemben is megmutatkozott. A '30-as évek végére újabb gazdasági fellendülés indult meg. A II. Világháborúban Norvégia ismét semlegességi nyilatkozatot adott ki, de nem volt jelent?sége, hisz 1940. április 9-én a német er?k elfoglalták az országot és 1945-ig megszállási területük is maradt. 1949-ben belépett a NATO-ba, majd tenger alatti k?olaj és földgáz vagyonát felfedezve tovább er?sítette gazdaságát a kitermelésével, és értékesítésével.

Norvégia földrajza és éghajlata

Norvégia Észak-Európa államainak egyike, Svédországgal, Finnországgal és Oroszországgal határos. Nyugati partjait a Norvég-tenger, délit az Északi-tenger, északit a Jeges- és Barents-tenger mossa. Skandináv-félsziget nyugati partja el?tt számtalan, több ezer sziget sorakozik, melyek ugyancsak Norvégiához tartoznak.


Norvegia tengerpart

Norvégia tengerpart (Foto: jurek d, Flickr)

Az ország területének nagy részét hegyek borítják, a norvég-svéd határon fut a Skandináv-hegység, mely küls?re egy magas lánchegység látványát kelti, ugyanakkor egy régi röghegység genetikájával rendelkezik. Ezt a látszatot a jégkorszak vastag jégtakarójának köszönhet?en ?rizhette meg. A jégkorszak csipkés gerinceket, magashegységi formakincseket, hatalmas fjordokat (Trondheim-fjord, Oslo-fjord, Porsanger-fjord, Varenger-fjord...stb.), fjelleket (Dovre-fjell) hagyott maga után. A Skandináv-hegység a térség legf?bb éghajlat és vízválasztója. Az ország területének egy része alatt ?si masszívumdarab található. Norvégia csaknem teljes területére az óceáni klíma a jellemz?, mely els?sorban az Észak-Atlanti-(meleg)-tengeráramlásnak köszönhet?. Így a kiköt?k sosem fagynak be. Találunk még tajga és tundra klímájú területeket is, Norvégia legészakibb szigetén, a Spitzbergákon az állandóan fagyos éghajlat a jellemz?. A csapadék mennyisége 300-1800 mm között mozog az éghajlati területeknek megfelel?en. Itt található Európa egyik legcsapadékosabb pontja – Bergenben már 2000 mm-t is mértek. A folyók rövidek, b?víz?ek és nagy esés?ek, amikre számtalan vízer?m? épült, így 1 f?re jutó energiatermelésben Norvégia a világels?. A napsütéses órák száma igen alacsony, a sarkkörön túli területein el?fordul, hogy fél évig nem kel fel, illetve nem nyugszik le a Nap . Mageröya szigetén található Európa legészakibb pontja a Nordkapp. Norvégia el?terében a tenger alatt hatalmas mennyiség? és kiváló min?ség? földgáz és k?olaj található. Az ország Európában az els? számú kitermel?k közé tartozik. Az ország területének több, mint negyedét erd?sségek borítják, amik hajdanán sokkal nagyobb kiterjedés?ek voltak. A csökkenés a hajóépítésnek köszönhet?, valamint hogy a fa az els? számú épít?anyag is.

Norvégia látnivalói

Az országban gyönyör? tájakkal találkozhatunk, többek közt havas hegygerincekkel, a szárazföldbe mélyen benyúló fjordokkal. Ezek mind kiváló kirándulási lehet?ségeket biztosítanak. A fjordok a hajókirándulások révén, a hegyek pedig a kiépített túraútvonalak révén könnyedén bejárhatóak.


Fjord

Norvégia fjord (Foto: willemgo, Flickr)

Igen kedvelt célpont a Nordkapp, amely Európa legészakibb (71011') pontja. Ide is túraútvonal vezet, évente óriási embercsoport gy?lik itt össze, hogy megcsodálhassa ahogy a Nap nem nyugszik le. Országszerte számos síparadicsom (Pl.: Skeikampen), létezik, mely igen kedvelt európai körökben. Norvégiában alapították az els? síklubot is 1877-ben. Rengeteg kis halászfaluval is találkozhatunk a tengerparton, amit érdemes megnézni. A kiköt?kben kaphatók a legfinomabb és legfrissebb halak, valamint megfigyelhetjük hogyan szárítják a halakat. Igen sok turista keresi fel a sajátos él?világgal rendelkez? Spitzbergákat is. A Föld legészakibb városa is Norvégiában található, ami nem más, mint Hammerfest.  Rengetegen kíváncsiak arra, hogy hogyan élnek az emberek a sarkkörön túl. Országszerte találunk háborítatlan, nyugodt, stresszmentes falvakat. Az ilyen igényekkel rendelkez? turisták itt biztosan megtalálják a nekik megfelel? falut. Norvégiában virágzik a falusi turizmus, a község lakói maximálisan kielégítik a látogatók igényeit, illetve szívesen segítenek nekik. Sok múzeumot és kiállítást találhatunk az országban, ezek többsége szabadtéri múzeum. A múzeumokon kívül még számos épületet (Pl.: vikingek régi hosszúházai) találunk országszerte, mely bepillantást enged régi korok kultúrájába és életmódjába. Rengeteg udvarházat találunk vidéken, melyek igazán leny?göz? épületek, fa és/vagy k? konstrukciók. Legyünk óvatosak, ha vásárolni megyünk a f?városba, ugyanis Oslot a Föld legdrágább városai közt tartják számon. Oslo a legrégibb skandináv f?város, rengeteg látnivalóval kecsegtet; Akaershus Er?d és Kastély, Vigeland Park,  Munch Múzeum.


Oslo

Oslo (Foto: Morten Michell Larod, Flickr)

Norvégia gasztronómiája

Norvégia hosszú tengerpartjának köszönhet?en igen nagy hagyományai vannak a halászatnak. A norvég konyha els?sorban a tenger gyümölcseit dolgozza fel. Sokféle halat (f?leg hering és lazac), rákot, kagylót...stb. fogyasztanak. Jellegzetes norvég ételek a; laks (grillezett lazac), a reker (garnélarák) és a torsk (t?kehal). A halakból igen sokféle hallevest is készítenek. Az étlapokon ezeket rengeteg elkészítési módban választhatjuk Szívesen fogyastanak még vadhúst a norvégok, melyet sütve, vagy raguként készítenek el erdei gombákkal, bogyófélékkel. Észak felé haladva egyre b?vül az étlap, itt fogyaszthatunk akár bálnasteaket, rénszarvas-szívet, fókaragut, a Spitzbergákon akár jegesmedvéb?l és rozmárból készült ételeket is. A déli országrészben igen kedvelt halfaj a pisztráng, általában sütve, párolva, illetve füstölve készítenek el. Mivel a klíma nem kedvez a gabonaféléknek, ezért az igénytelenebb burgonyát termesztik. Burgonyából készült köreteket fogyasztanak a halakhoz és húsokhoz, igen kedvelt a vajas burgonya. A dánokhoz hasonlóan igen sok kenyérfélét készítenek, amiket el?szeretettel fogyasztanak a ragukhoz.


 
 
 
 
 
 
 
 
 

Albánia
Elérhető városok:
Amerikai Egyesült Államok
Elérhető városok: Chicago    Detroit    Honolulu    Las Vegas    Los Angeles    Miami    New York    San Diego    San Francisco   
Andorra
Elérhető városok:
Argentína
Elérhető városok:
Ausztria
Elérhető városok: Bécs    Graz    Klagenfurt    Linz   
Belgium
Elérhető városok: Antwerpen   
Bosznia Hercegovina
Elérhető városok: Mostar   
Brazília
Elérhető városok:
Bulgária
Elérhető városok:
Csehország
Elérhető városok: Brno   
Dánia
Elérhető városok:
Dél-Afrika
Elérhető városok:
Egyesült Arab Emírségek
Elérhető városok: Dubai   
Észtország
Elérhető városok:
Franciaország
Elérhető városok: Marseille    Nizza    Párizs    Strasbourg   
Görögország
Elérhető városok:
Horvátország
Elérhető városok:
India
Elérhető városok:
Irak
Elérhető városok:
Irán
Elérhető városok:
Izrael
Elérhető városok:
Kanada
Elérhető városok:
Kenya
Elérhető városok:
Kína
Elérhető városok: Hong Kong   
Kolumbia
Elérhető városok:
Lengyelország
Elérhető városok:
Libanon
Elérhető városok:
Litvánia
Elérhető városok:
Luxemburg
Elérhető városok:
Macedónia
Elérhető városok:
Mexikó
Elérhető városok:
Monaco
Elérhető városok:
Nagy Britannia
Elérhető városok: Belfast    Bristol    Glasgow    Leeds    Liverpool    London   
Németország
Elérhető városok: Bonn    Dortmund    Drezda    Düsseldorf    Essen    Köln    Stuttgart   
Norvégia
Elérhető városok:
Olaszország
Elérhető városok: Bologna    Nápoly    Padova    Trieszt    Udine    Velence   
Oroszország
Elérhető városok:
Portugália
Elérhető városok:
Románia
Elérhető városok:
Spanyolország
Elérhető városok: Sevilla   
Szerbia
Elérhető városok:
Szlovákia
Elérhető városok:
Szlovénia
Elérhető városok: Ljubljana    Maribor   
Törökország
Elérhető városok: Isztambul   
Tunézia
Elérhető városok: Sousse    Tunisz   
Vatikán
Elérhető városok:
Venezuela
Elérhető városok:
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Világ városai