Kontinens: Ország: Város:   Főoldal>>
 
Albánia

Albánia a Balkán országainak egyike, és a félsziget nyugati részén helyezkedik el. Területe a régióban az egyik legkisebb 28.748 km². Lakossága kb. 3,6 millió fő, de igen magas a kivándorlás az országból. A kiáramlás fő célpontja az Adriai-tenger túloldalán található Olaszország. Fővárosa Tirana (354.000 fő), ami az ország legnagyobb városa is egyben. Jelentősebb városok az országban szétszórva helyezkednek el, ezek: Durres, Elbasan, Shkodra, Vlor. Albánia államformája parlamentáris köztársaság, és közigazgatásilag 12 megyére bontható. Több népcsoport is jelen van az országban. Legmagasabb természetesen az albánok aránya – 91% - , de jelentős még a görögök (3,5%), a cigányok (3%) és a cincárok (1,5%) részesedése a népességből. Hivatalos nyelv az albán, de az igen jelentős görög lakosság saját nyelvét is használja. Kiemelendő még, hogy a tengerparti sávban igen sokan beszélnek olaszul. Az albán nyelv az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, és azon belül is egy külön ágat alkot, közeli rokonaik nincsenek. Vallási összetételben tarkának mondható. Legmagasabb a muzulmánok aránya (70%), mely elsősorban a török hódoltsági időszak öröksége. Jelentős még az ortodoxok (20%) és a katolikusok (10%) aránya. Fizetőeszközként a leket használják. Albániában az írástudatlanok aránya 7%, ami a legmagasabb egész Európában. Gazdaságilag az egyik legfejletlenebb európai ország.

Durres

Durres város látképe (Foto: Zach K, flickr)

Albánia történelme


Az albán történelemnek sok rejtélye van. Őseik feltehetően illír törzsek voltak, akik a Bronzkorban telepedtek le a mai Albánia területén. Több királyságot létrehoztak, amik jelentős kereskedelmet bonyolítottak a szomszédos görög kolóniákkal. I. u. 2. században a rómaiak meghódították a területet, és létrehozták itt Illyricum provinciát. A birodalom bukása után több királyság és birodalom részévé vált a terület (Bizánci Birodalom, Bolgár Fejedelemség, a Dukljai Fejedelemség, a Velencei Köztársaság…stb.) Írásos emlékekben az albán népről először csak a 12. században születtek. Tartósabban csak az Oszmán Birodalom tudta a kezében tartani, 1501-ben hódította meg a területet, és egészen 1912-ig gyakorolta felette az uralmat. Ez idő alatt a lakosság nagy része iszlamizálódott, az ország fejlődése pedig lelassult. Albánia csak az első Balkán-háború során tudott függetlenné válni (1912. november 28-án). A függetlenséget csak igen rövid ideig tudta gyakorolni az ország, I Vilmos király is csak fél évig tölthette be hivatalát. Az I. Világháborúban megszállták Albániát, aki csak 1920-ban vált ismét független állammá. 1925-ben a konzervatív Amet Zogu szerezte meg a hatalmat, és 1928-ban saját magát királlyá koronázta. A II. Világháború közeledtével egyre nőtt az olasz befolyás, majd 1939-ben Mussolini el is foglalta Albániát. 1943-ban németek szállták meg az országot, de kis idő múlva Enver Hoxha vezetésével kommunista partizánok 1944-re szabadították fel. A második világégést követő korszakot Albániában „sötét korszaknak” is szokták hívni. Hoxha kemény kommunista, sztálinista politikát alkalmazott. Az ország bezárkózott, és a fejlődés megtorpant. Ezt máig se tudta még leküzdeni Albánia. 1985-ig, a diktátor haláláig ez volt jellemző, majd megnyitotta kapuit a nyugat felé. Rengetegen vándoroltak el az országból, leginkább Olaszországba. 1991-ben vált hivatalosan is köztársasággá. Ettől kezdve szabad választásokat tartottak. Albánia célul tűzte ki maga elé a NATO és EU csatlakozást, de ehhez még sok dolgot kell kiküszöbölnie.

Albánia földrajza

Albánia négy országgal határos: Montenegroval, Kosovoval, Macedóniával és Görögországgal. Az ország területe javarészt a Hellén-hegyvidéken fekszik, kisebb területe pedig a parti síkság. Az ország legmagasabban fekvő területei az északi határ mentén találhatók, ezt a területet Albán-Alpoknak is szokták nevezni. Legmagasabb pontja is itt található, a 2694 m magas Jezerce. A magasan fekvő területeken hegyvidéki klíma a jellemző, de az ország többi részén mediterrán éghajlat uralkodik. A természetes növényzet (tűlevelű) és a talaj (terra rossa) is a klímához igazodva jött létre. A hegyvidékeken vegyes erdőket találunk. A mediterrán klíma ellenére itt igen sok csapadék hullik. A csapadék évi mennyisége meghaladja az 1000 mm-t, aminek jelentős része ősszel eső formájában hullik. Jelentősebb folyók nincsenek, inkább kisebb vízfolyások és tavak, illetve víztározók (Shkodrai-tó, Ohridi-tó, Drin). A hegyek miatt inkább a legeltető állattartás dominál a növénytermesztéssel szemben. Ennek ellenére megtalálható mindenféle mediterrán jellegű zöldség-gyümölcs és citrusféle.

Tirana főtér

Tirana főtere (Foto: lassi.kurkijarvi, flickr)

Albánia látnivalói

Turistaként ellátogatva Albániába szokatlannak fog tűnni a sok betonbunker, ami persze az albán nép számára természetes tájelem. Ezeket még a Hoxha-időszak alatt építették a védelem szempontjából. Az utak minősége hagy némi kívánni valót maga után. Még a főutak is tele vannak kátyúkkal, így a gépkocsink érdekében lassan érdemes hajtani. A városok nem mondhatók tisztáknak, ennek ellenére a lakosok kedvesek és segítőkészek. Létezik egy német mondás: „Menj nyaralni Albániába, a kocsid már úgyis ott van!” Ennek az volna az alapja, hogy itt szinte csak a német autógyárak termékei fordulnak elő. Sokukon a rendszám is más országból való származásra utal. A turisták legfőbb célpontja maga a főváros. Az ország egyetlen nemzetközi reptere is itt található. Tirana központja a Szkander bég-tér, ahol megtalálható a Et'hem Bey-mecsetet, a Szkander bég lovas szobor, a kormányzati épületek, a Történeti Múzeum és a Nemzeti Könyvtár. A város legszebb része a diplomata negyed. Itt találjuk a szórakozóhelyeket, a clubokat és kocsmák jelentős részét is. A nagyobb városokban az utcákat ellepik a mobil utcai árusok. Szinte minden portéka beszerezhető tőlük, ugyanakkor igen tolakodó a stílusuk. Érdemes ellátogatni az Albán Riviérára. Ez a terület szinte érintetlen gyönyörű homokos tengerparttal és hangulatos, kis városkákkal jellemezhető. Igen erős olasz hatás figyelhető meg itt, melyhez még hozzájárul az is, hogy nagyon sokan olaszul is beszélnek. A tengerparti városok közül a legnagyobb Durres, ahova Tiranából autópálya vezet. Ez Albánia legrégebbi városa, legnagyobb kikötője és az egyik legjelentősebb települése gazdasági szempontból. A tengerparti részen sokkal jobbak a körülmények, mint az ország belső részén. Ennek hátterében az állhat, hogy a külföldi befektetések is javarészt ide irányulnak. Albániára tehát a kettőség jellemző, a balkáni jegyeket magán viselő északi és belső rész, illetve a mediterrán és egzotikus tengerparti rész.

Tirana mecset

Et'hem Bey-mecset, Tirana (Foto: marielito, flickr)

Albánia gasztronómia

Albániában igen magas (50%) a mezőgazdaságban dolgozók aránya. Sokféle gyümölcsöt és zöldséget állítanak elő, mivel a klíma igen kedvező. Egyik legfontosabb növény az olajfa, illetve a termése, az olajbogyó, melyet sok ételben megtalálunk. Főként juhot, kecskét és szarvasmarhát tenyésztenek, ezeket az Albán konyha dolgozza fel. Igen elterjedt a méhészkedés az országban, a méz számtalan ételükben nélkülözhetetlen elem. Albániára is a balkáni konyhaművészet a jellemző, ugyanakkor a történelemi jegyek is nagyon fontosak (bizánci, szerb, bolgár, olasz). A tengerekben sokféle hal, rák és kagyló található, melyből sokféle ételt készítenek. Ezeket a tengerparti városokban érdemes kipróbálni, ahol még teljesen frissen kerül minden a tányérunkra. A nagy meleg miatt az étkezések általában 1-2 órával eltolódva bonyolódnak le, illetve itt is jellemző - mediterrán nép lévén - a siesta. Összességében az albán konyhát egyszerű ízek jellemzik. Italaik közül kiemelkednek a borok és a sörök. Helyi specialitásnak számít a Tirana Beer. A csapi ivóvíz helyett itt fogyasszunk inkább ásványvizet.

 
 
 
 
 
 
 
 
 

Albánia
Elérhető városok:
Amerikai Egyesült Államok
Elérhető városok: Chicago    Detroit    Honolulu    Las Vegas    Los Angeles    Miami    New York    San Diego    San Francisco   
Andorra
Elérhető városok:
Argentína
Elérhető városok:
Ausztria
Elérhető városok: Bécs    Graz    Klagenfurt    Linz   
Belgium
Elérhető városok: Antwerpen   
Bosznia Hercegovina
Elérhető városok: Mostar   
Brazília
Elérhető városok:
Bulgária
Elérhető városok:
Csehország
Elérhető városok: Brno   
Dánia
Elérhető városok:
Dél-Afrika
Elérhető városok:
Egyesült Arab Emírségek
Elérhető városok: Dubai   
Észtország
Elérhető városok:
Franciaország
Elérhető városok: Marseille    Nizza    Párizs    Strasbourg   
Görögország
Elérhető városok:
Horvátország
Elérhető városok:
India
Elérhető városok:
Irak
Elérhető városok:
Irán
Elérhető városok:
Izrael
Elérhető városok:
Kanada
Elérhető városok:
Kenya
Elérhető városok:
Kína
Elérhető városok: Hong Kong   
Kolumbia
Elérhető városok:
Lengyelország
Elérhető városok:
Libanon
Elérhető városok:
Litvánia
Elérhető városok:
Luxemburg
Elérhető városok:
Macedónia
Elérhető városok:
Mexikó
Elérhető városok:
Monaco
Elérhető városok:
Nagy Britannia
Elérhető városok: Belfast    Bristol    Glasgow    Leeds    Liverpool    London   
Németország
Elérhető városok: Bonn    Dortmund    Drezda    Düsseldorf    Essen    Köln    Stuttgart   
Norvégia
Elérhető városok:
Olaszország
Elérhető városok: Bologna    Nápoly    Padova    Trieszt    Udine    Velence   
Oroszország
Elérhető városok:
Portugália
Elérhető városok:
Románia
Elérhető városok:
Spanyolország
Elérhető városok: Sevilla   
Szerbia
Elérhető városok:
Szlovákia
Elérhető városok:
Szlovénia
Elérhető városok: Ljubljana    Maribor   
Törökország
Elérhető városok: Isztambul   
Tunézia
Elérhető városok: Sousse    Tunisz   
Vatikán
Elérhető városok:
Venezuela
Elérhető városok:
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Világ városai