A szerbek a különböző szláv törzsekkel együtt a 7. század környékén jelentek meg a Balkán-félszigeten. A 9. században próbáltak meg először önálló államot létesíteni, és ekkor vették fel a kereszténységet. Az államalapítás során hatalmi harcok alakultak ki, két hatalom küzdött az uralkodásért, délen a Duklja, északon a Raska hatalom. A belső harcokon kívül a rossz földrajzi tényezők is nehezítették az önálló állam létrejöttét. Az első független uralkodó a 12. század közepétől Nemanja István volt, aki az egyházra támaszkodva erősítette meg hatalmát. István fia, Nemanyits István 1217-ben a megkoronáztatta magát, így ő lett az első szerb király. 1331-1355 között Dusan cársága alatt az uralkodó több területet vont ellenőrzése alá, ez azonban Bizánc érdekeit sértette, illetve 1349-ben létrehozta az első írott szerb törvénykönyvet. Az uralkodó halála után azonban az erős feudális állam széthullott, és a török támadások csak tovább rontottak a helyzeten. A török uradalomnak köszönhetően az önálló szerb kormány egészen a 19. század közepéig megszűnt létezni, ráadásul etnikai szempontból is megosztott lett a népesség, az egyik fele török, a másik osztrák fennhatóság alatt élt. A 18. század vége felé ébredt fel a nemzeti öntudat, 1818-ban Vuk Stefanovic Karadzic kiadta szerb szótárát és nyelvtanát, 1823-ban az általa összegyűjtött népdalkötetét. 1804-1813 között folyt az első törökellenes felkelés, mely mind fegyveres, mind diplomácia harc is volt egyben, bár a törökök leverték a felkelést, mégis halvány reménysugár volt ez a szerb nép életében. 1815-től gyengült a török befolyás, 1829-ben orosz segítséggel a szerbek megerősítették az ország autonómiáját. Milos Obrenovic lett a fejedelem, bár hatalmát némileg megpróbálták csökkenteni. Az 1840-es évekre újabb belharc alakult ki az Obrenovicok és Karadjordjevicok között, melyből a Karadjordjevicok kerültek ki győztesen, ám 1858-ben K. Sándort megfosztották hatalmától, Obrenovic Mihály vette át az uralkodást, és a modern reguláris szerb hadsereg felállításával egy erős rendőrállamot hozott létre. A török uralom alóli felszabadulás mellett a délszláv egység megvalósítása is céljuk volt, ezért Romániával, Görögországgal és Crna Gorával szövetséget kötöttek, mely a törökök ellen irányult. Mihály utóda 1876-ban hadat üzent a törököknek, és a berlini kongresszuson újból elismerték az ország függetlenségét, ráadásul jelentős területeket csatoltak hozzá. 1882-ben királyságot kiáltottak ki, pártok alakultak, és hat évvel később elfogadta az országgyűlés az alkotmányt. 1893-1903 között Obrenovic Sándor önkényuralma valósult meg, majd Karadjordevic Péter került a trónra, és így újra parlamentáris monarchia alakult ki az országban. 1912-13 között folyt a két Balkáni-háború, amikből Szerbia pozitívan került ki, azonban ez hátrányos volt az Osztrák-Magyar-Monarchiának, és ez lett az egyik oka az I. világháború kirobbanásának. A háborúból itt is győztes félként került ki, és 1918-ban megalakult a Szerb-Horvát-Királyság, melyben a politikai hatalom a szerbek kezében volt. A II. világháborúból szintén a győztes antant oldalán kerültek ki, azonban a szerbek elégedetlenek voltak, mert egy olyan ideológia hódított teret, ami nem ismerte el vezető politikai hatalmukat. Az 1970-es évekre a koszovói kérdés vált a legsürgetőbb problémává, a szerb nacionalista erők revansot követeltek, Slobodan Milosevic került hatalomra, aki még jobban felkeltette a fenyegetettség érzését a szerbekben. 2000-ben legális választásokon fosztották meg hatalmától. 2003 február 4-én megalakult Szerbia-Montenegró, amely azonban 2006. május 21-én felbomlott, és így létrejött a mai Szerbia Köztársaság.

Szerbia hivatalos pénze a szerb dinár, hivatalos nyelve a szerb, lakossága 10 159 056 fő, területe 88 361 km2. Fővárosa Belgrád.

Belgrád látkép (Foto: persson, Flickr)

Szerbia földrajza

Szerbia Közép-Európában fekszik, nyolc ország (Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia, Macedónia, Montenegró, Bosznia és Hercegovina és Horvátország) határolja. Domborzata rendkívül változatos, alföld, és hegységek egyaránt alakítják. Legmagasabb pontja a Mokra-hegység területén van, 2755 m. Klímája kontinentális.

Az országnak három nemzeti parkja van, a Tara,- a Djerdap,- és a Fruska Gora Nemzeti Park.

Tara Nemzeti Park (Foto: MichaelTayler, Flickr)

Szerbia turizmusa

Szerbia a síelni vágyók számára is több lehetőséget nyújt, hiszen az országban több település is található a hegyekben, amelyek kitűnő lehetőséget nyújtnak a sportolni vágyóknak.

Az ország fővárosa Belgrád, mely az ország északi részén található. Épületei viszonylag újnak mondhatók, hiszen a régebbiek a háborúk pusztításának voltak kitéve. Főbb látványosságai a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színházat, a városhoz tartozó település, Zimony, a Nikola Plasic tér, a Terazije Students' tér, a Kalemegdan Fortress, a Knez Mihalova út, a királyi család háza, a Parlament és az Old Place.

Koszovóba ellátogatva a Dečani kolostortort, a Peć-t, a Gračanica kolostort és a Ljeviš-t nézhetjük meg, melyek mind a világörökség részét képezik.

Dečani kolostor, Koszovó (Foto: javolemano, Flickr)

A Vajdaságban is csodálatos tájat látogathatunk meg, rengetek emlékművet találunk itt, amely a magyarság történelméhez kapcsolódik.

Az ország északi részén, a magyar határtól nem messze található Szabadka, éppen ezért a város centrumában több magyar barokk és klasszicista épület található, pl. : Szt. Teréz székesegyház, a városháza, a Szabadkai Népszínház, több Zsolnay-kút, zsinagóga.

A Dinári-hegység is rengetek látnivalót, szép várost rejt, itt található a Tara-hegység, melyhez a Tara Nemzeti park kapcsolódik, valamint Prijepolje a Mileševa kolostorral, Novi Pazar a Đurđevi stupovi kolostorral, mely a 12. századból maradt fent, a Kopaonik-hegység , mely egy csodálatos síparadicsom.

A Szerb-Kárpátok vonulatánál csodálhatjuk meg a Vaskaput és a Kazán-szorost, valamint Galambóc várát, Traianus hídjának maradványait és a Derdap Nemzeti Parkot.

Az Európában is ünnepelt ünnepeken kívül szerb nemzeti ünnep július 28-a, mely Szent Vid napja. Ekkor az 1389-es török elleni harc elvesztésére emlékeznek meg, mely csatában az ország elvesztette függetlenségét. Érdekesség, hogy a szerbek a karácsonyt eredetileg december 6-án tartották, manapság azonban már december 25-én is megünneplik. A szerb lakodalmakhoz rendkívül sok nemzeti jellegzetesség kapcsolódik.

Szerbia gasztronómiája

A szerb konyha jellegzetes ételei közé tartozik a csevap, a csorba csirke, a gyevrek, a gibanica, a gyuvecs és a sopszka. Italaik nem kiemelkedők, söreik a legismertebbek ezek közül.

A Szerbiába látogatók tehát a kikapcsolódás mellett elsősorban az ország gazdag és zaklatott történelméhez kapcsolódó dolgokat tekinthetik meg.