Amerikai Egyesült Államok elhelyezkedése

Az Amerikai Egyesült Államok a Föld legnagyobb országai közé tartozik, területe: 9.629.047 km2, népessége is kirívóan magas, meghaladja a 300 millió főt, s ezzel a 3. legnépesebb ország a világon. Államformája elnöki szövetségi köztársaság, mely 50 államot tömörít magában. Fővárosa a keleti országrészben található Washington D.C., melyet csupán félmillióan lakják, agglomerációval (7,7 millió) sem tartozik az ország legnagyobb városai közé. Az ország jelentősebb városai közé tartozik New York, melyet a Föld egyik legnépesebb városaként tartanak számon, agglomerációjával együtt a lakosság száma meghaladja a 30 millió főt. Los Angeles és Chicago a másik két jelentős városa, melyek ugyancsak 10 millió fölötti lélekszámmal büszkélkedhetnek. Még számos nagyváros található az országban, ezek javarészt a nyugati és keleti parton tömörülnek, és egymást érve lassacskán egy hatalmas városlánccá nőnek össze. Pénznemként a USD-t használják, mely a világ egyik legerősebb valutája. Ebben adják meg a világpiacon a termékek értékét, valamint ezt használják még számos országban hivatalos (Ecuador, Kelet-Timor, Palau, Marshal-szk., Mikronézia...stb.), vagy másodlagos (Panama, Salvador...stb.) fizetőeszközként. Egy legenda kering arról, hogy valamikor népszavazással döntöttek arról, hogy az angol, vagy a német legyen a  hívatalos nyelv az USA-ban. Csupán csak egy szavazat döntött az angol mellett, tehát hivatalos nyelvként ma az angolt használják. Egyre nagyobb teret nyer a spanyol, főleg a déli államokban. Számos regióban, illetve városrészben létrejöttek a nyelvi körzetek, ahol a bevándorlócsoportok tömörülnek. Ennek hatására kapta az USA a “népek olvasztótégelye” megjelölést. Rengeteg vallási csoport képviselteti magát az országban, közülük is a legnagyobbak a protestáns és  a római katolikus.

Chicago (Foto:BK59, Flickr)

Amerikai Egyesült Államok történelme

Történelme csupán valamivel több, mint 500 évre tekint vissza. A kontinens benépesülése valószínűsíthetően a Bering-szoroson keresztül történt. Skandináv krónikák szólnak arról, hogy a 11-12. században vikingek már jártak a kontinensen. 1492-ben  Kolumbusz felfedezte az “Új-Kontinenst”, és ezzel megkezdődött a bevándorlás Amerikába. Angolok, franciák, spanyolok és hollandok érkeztek elsősorban, de a többi európai, majd ázsiai nemzetek képviselői is megjelentek a kontinensen. E nemzetiségek között elöször az 1600-as évek közepén került sor a konfliktusra. Ilyen volt az angolok és hollandok közti harc a stratégiai fontosságú New Amsterdamért (későbbi New York). Később kiéleződött a verseny a franciák és angolok között a még szabad területekért. Leginkább a mai Kanada-USA határ keleti részén folytak a harcok. Ekkoriban kezdődött a harc az indiánokkal is, akik francia támogatást élveztek, de ahogy a franciák, úgy ők sem bírtak az angol erőkkel. A kontinens belseje felé való hódítások egyre kisebb területekre szorították az indiánokat, és mára már csak rezervátumokban élnek. Az idő folyamán évről-évre több bevándorló érkezett a mai USA területére, ami máig is tart. Az 1700-as években éleződik ki az ellentét az anyaország és az újvilág lakói között. Az egyre nővekvő adók és az angol parlamentben az államok képviselőjének hiánya elégedetlenséget váltott ki az amerikai polgárokból. Az egyik tiltakozási megnyilvánulás a Bostoni teadélután volt, mikor is a tengerbe szórták a telepesek az angol hajók teaszállítmányát. 1775-re ugyancsak Boston területén már fegyveres összecsapássá fajult az ellentét. Folyamatosan szerveződtek államok a keleti parton, aminek a száma lassacskán elérte a 13-at. George Washington (az USA első elnöke) ezt a 13 államot a Brit Birodalomtól függetlennek kiáltotta ki, és ezzel létrejött az Amerikai Egyesült Államok. 1776-ban kiadták a Függetlenségi Nyilatkozatot. Ez nem tetszett az anyaországnak, és ezzel elindult a függetlenségért a háború. Az amerikaiaknak előnyére vált a brit magtól való nagy távolság, valamint a franciák támogatása. Több győztes csata után, 1783-ban Nagy-Britannia kénytelen lett az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét elismerni. Az államok száma az idő során folyamatosan nőtt, a két utolsó csatlakozó Alaszka (1867-ben vásárolták meg a gazdasági válságban lévő oroszoktól) és Hawaii (1959) volt, így az államok száma elérte a mai 50-et. Az USA történelmében a legvéresebb háború az Észak-Dél háború volt (1861-65 ). 1860-ban Abraham Linkoln választották meg elnöknek, aki politikájával megosztotta az országot. A déli államok kiváltak a szövetségből, és megalapították a Konföderált Amerikai Államokat Jefferson Davi vezetésével. Linkoln nem értett egyet a különválással, és így megkezdődött a háború. Kezdetben a déliek kerekedtek felül, de a végső győzelmet az északiak szerezték meg. 1863-ban az elnök rendeletben rögzítette a fekete rabszolgák felszabadítását. Kevés emberveszteséggel vészelte át a két világégést, valamint acsaták és a bombázások nem érintették a szárazföldet. A II. Világháborút követően megindult a fegyverkezési verseny a Szovjet Unióval, megkezdődött a Hidegháború. Mindkét fél a harmadikvilág országait próbálta a  pártjára állítani. Az amerikai tőke megjelent az Nyugat-európai és Kelet-ázsiai országokban. A Hidegháborúnak és az űr meghódításának vetélkedései során rengeteg új vívmány látott napvilágot. A szovjetek jutottak elsőként az űrbe, ők lőtték fel az első műholdat, amire válaszul az amerikaiak 1969. július 21-én embert küldtek a Holdra. A '70-es, '80-as évekre már nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjet Unió nem bírja a versenyt a félgőzzel üzemelő amerikai gazdasággal szemben, így 1991-re a Bipoláris világ megszűnt. Ekkorra az EU elödje, az EK és Japán hatalmas fejlődésen mentek keresztül, így létrejött a Triád, a világ gazdaságilag 3 részre oszlott. Ezekhez csatlakozik Kína és India is dinamikus fejlődésével. Ugyanakkor katonailag egyeduralkodó maradt az USA, aki minden háborúban valamilyen úton-módon képviselteti magát, igazságszolgáltató szerepet gyakorol.

New York City (Foto: 1ieve, Flickr)

Amerikai Egyesült Államok földrajza

Északon nem nagyon találkozunk természetes határral a Nagy-Tavakon és a Szt. Lőrinc-folyón kívül, mely elválasztja Kanadától. Itt egy egykori rendeletben meghatározott mesterséges határral találkozunk, amely a 49. szélességi körön húzódik. Délen ugyancsak mesterséges határ és a Rio Grande, valamint a Mexikói-öböl választja el Mexikótól. Keleti határa az Atlanti-, nyugati pedig a Csendes-óceán. Rengeteg sziget tartozik még az országhoz, ezek a Csendes-óceánon és a Karib-tengeren találhatóak. Ebben a hatalmas országban rendkívül változatos felszínformákkal találkozhatunk. Itt találjuk a Föld egyik legnagyobb síkságát a Mississippi-alföldet. Igen termékeny terület, az itt megtermelt mezőgazdasági termékek uralják a világpiacot. Az ország földrajzilag észak-dél irányban nyitott, így a hideg levegő egészen déli országrészig is le tud hatolni. Ennek következménye a néhány évenkénti fagyok Floridában, valamint így képes találkozni a trópusi meleg és sarki hideg levegő, melynek következménye a tornádó. Keleti part közelében találjuk az Appalache-hegységet, nyugati partján pedig a Parti- és Sziklás-hegységet, melyek igen gazdagok ásványkincsekben, amik ugyancsak világvezető kitermelő, és előállítóvá teszi az USA-t. Rengeteg aktív és szunnyadó vulkánnal találkozhatunk a Sziklás-hegységben, melyek gyönyörű látványt keltenek.. Itt található a kontinens legmélyebb pontja is a Death Valley (-86m), mely nevét egy sajátos “mikroklíma” után kapta. Itt extrém száraz a klíma, vannak évek, mikor egyáltalán nem hull csapadék, tehát lehetetlen életben maradni. Arizona-Kalifornia-Utah-Nevada  területén találkozhatunk sivatagokkal is.

Yosemite Nemzeti Park (Foto: Leto A., Flickr)

Éghajlati szempontból több kisebb területre osztható az ország. Megtalálható itt hegyvidéki (Sziklás-hegység), Mediterrán (Kalifornia), szubtrópusi (Florida), kontinentális (Mississippi-vidék), sivatagi-félsivatagi (Nevada), tajga (Északkelet-USA) és óceáni (Oregon és Washington állam) klíma is. A csapadék igen változatos eloszlású ebben a nagy országban, vannak területek, ahol alig hull csapadék, és van ahol eléri a z 1000-1500mm. A csapadék az éghajlati területeknek megfelelő mennyiségben és formában hull. A folyókban gazdagnak mondható, itt található a Föld 4. leghosszabb folyója a Mississippi-Missouri, további jelentősebb folyók: Rio Grande, Szt. Lörinc-folyó, Kolumbi, Colorado és az Ohio. USA-Kanada határon találjuk a Föld legnagyobb tavait, a világon a második legnagyobb közülük a Felső-tó. Erie- és Ontario-tó között találjuk az egyik legszebb vízesést, a Niagara-vízesést. Ezeken kívül még említésre méltó a Nagy-Sós-tó és a rengeteg, hatalmas méretű víztározó.Sajnos sok természeti katasztrófa fenyegeti az országot, ezek a délkeleti országrészben a hurrikánokban (júliustól-szeptemberig), a Mississippi-alföld déli részén a tornádókban és a keleti országrészben a kiszámíthatatlan vulkánkitörésekben és földrengésben nyilvánul meg.

Amerikai Egyesült Államok turizmusa

Turisztikai szempontból sok látnivaló található az országban. Találunk itt természet és emberalkotta csodákat, melyeket mindenképpen érdemes felkeresni. Országszerte rengeteg nemzetiparkot (Galcier N.P., Sziklás-hegység N.P., Grand-kanyon N.P., North Cascades N.P....stb.) és nemzeti rekreációs területet (Deth Valley, Glen-kanyon N.R..T....stb.)  találhatunk. Természeti érték még a rengeteg vulkán a Sziklás-hegységben, melyet sok hegymászó keres fel évről-évre. A legtöbb turistát a tengerpartok és szigetek vonzzák. A legkeresettebbek Hawaii szigetei, a Karib-tenger szigetei, valamint Florida és Kalifornia strandjai.

Hawaii tengerpart (Foto: Jeff Kubina, Flickr)

Kipróbálhatjuk a vadnyugati életet is, ha ellátogatunk a prérire. A természeti látnivalókon kívül érdemes felkeresni számtalan épületet és létesítményt. Az USA-ban találjuk a legnagyobb és legizgalmasabb vidámparkokat (Pl.: Disneyland, Island of Adventure, Cedar Point...stb.) Ezenkívül számos múzeum, műemlék nyújt látványosságot a nagyvárosokban. Sokan keresik fel a fővárost, ahol a Fehérházat, a Lincoln emlékművet és még sokmindent találhatunk. USA a felhőkarcolók hazája, innen indult el a toronyház-építési láz, erről tanuskodik a citykben található felhőkarcolók sokasága. Ezeken kívül még számtalan érdekesség található ebben a hatalmas országban, amit felsorolni is nehéz lenne.

Manhattan híd, New York City (Foto: 1ieve, Flickr)

Amerikai Egyesült  Államok gasztronómiája

Mivel az USA a nemzetek olvasztótégelye, ezért konyhájában rengeteg íz és étel található meg. Kínaitól az olaszon át az afrikai konyháig szinte mindent megtalálunk. Tipikus amerikai ételről nem igazán lehet beszélni, ugyanakkor sajátos a hot-dog és a hamburger elkészítési módja. Igen sok gyorsétterem van az országban, ahova az amerikaiak igen nagy szeretettel járnak, ez sokukon meg is látszik, ugyanis nagyon sok túlsúlyos ember van. A bevándorlók közvetítésével itt kipróbálhatunk mindent egyhelyen, nem kell beutaznunk az egész világot, hogy kipróbáljunk minden ételt, ami csak létezik, elég egy nagyvárosba ellátogatnunk.