Brazília
Brazília a Föld legnagyobb országai közé tartozik, területe: 8.544.418 km², népessége is kirívóan magas, meghaladja a 180 millió főt, s ezzel az 5. legnépesebb ország a világon, valamint Dél-Amerika legnagyobb és legnépesebb országa. Nevét egy az országban található fafajtáról kapta. Államformája szövetségi köztársaság, mely közigazgatásilag 26 szövetségi államból (estado) áll. Fővárosa Brazíliaváros (2.160.100 fő), melynél sokkal nagyobb városokat is találunk Brazíliában; Sao Paulo (18,9 millió fő), Rio de Janeiro (11,5 millió fő), Salvador (3,3 millió fő). Hivatalos nyelvként a portugált használják, mely kissé eltér az európai portugáltól. Ugyanakkor sokan beszélnek angolul és spanyolul az ország egyes területein. Számtalan népcsoporttal találkozhatunk az országban, legnagyobb számban az európai eredetűek (portugál, spanyol, olasz, német…stb.) vannak (53%), valamint a mulattok (22%), meszticek (12%), zambók (11%) is igen nagy számban vannak jelen. Csupán csak 1%-ot képeznek az őslakosok, az indiánok. Vallási összetétel is igen sokszínű; jelentős a római katolikusok (63%), a spirituális katolikusok (16%), evangéliumi katolikusok (9%), protestánsok (6%), és a spiritiszták (4%) aránya. Hivatalos fizetőeszközként a real-t használják. Az országban igen magas az írástudatlanok aránya (13%).
Sao Paulo (Foto: Luiz Henrique Assuncao, flickr)
Brazília történelem
Brazília történelme alig több, mint 500 évre tekint vissza. Igaz, hogy korábban is már éltek itt emberek, különböző kultúrák vették birtokba a területet, de erről igen kevés írásos és képi emlék maradt vissza. Az első nagy esemény a Föld első nagy felosztása volt (1494), a Tordesillasi egyezmény, amiben rögzítette Spanyolország és Portugália az érdekeiket szolgáló területeket. Brazíliát magát az 1500-as évek elején fedezte fel Pedro Alvarez Cabral, aki Indiába indult, de a mai Észak-Brazília partjaira érkezett meg. Ezután rögtön megindult a belsőbb területek felfedezése, ami nem mindig járt sikerrel. Az őslakosok kezdetben ellen tudtak állni a portugál nyomásnak, majd megtörtek, és az egész terület 1530-as évektől a Portugál Királyság birtokává vált. Igazán akkor vált fontossá a gyarmat Portugália számára, mikor megtalálták az arany- és gyémántlelőhelyeket a Mato Grosso hegységben. 1650-es évekre a hódítások során már egészen az Andokig eljutottak. Keresztény missziók is indultak, melyek az őslakosságot térítették meg, ezzel is magyarázható, a kereszténység mai magas aránya. Az itteni indiánokat befogták rabszolgáknak, de ők nem bizonyultak jó munkaerőnek, így megindult az afrikai rabszolgák behozatala. Elsősorban ez az oka a mai brazil nép sokszínűségének. Az 1800-as évek elején, Napoleon hódításai elérték Portugáliát is. A portugál király ekkor elmenekült tengerentúli gyarmatának egyik városába, Rio de Janeiro-ba és azt tette meg a Portugál Birodalom kormányzati központjának. Csak 1821-ben tért vissza a király Lisszabonba, mikor a napoleoni birodalom már széthullott, de fiát otthagyta helyi kormányzónak Brazíliában. 1822-ben a portugál parlament vissza szerette volna állítani Brazília gyarmati státuszát, de ezt az otthagyott utód nem engedte, és kikiáltotta a független Brazíliát. Az ország államisága tehát igen fiatal. Rendkívül gyors fejlődés jellemezte az országot az 1800-as évek második felében, a kávé volt a fő exportcikk. A portugál királyfi, Brazília uralkodója 1888-ban eltörölte a rabszolgaságot, majd egy évvel később egy katonai puccs eltávolítatta a trónról. Ezt követő időszakban számtalan kormány váltotta egymást. A nagy gazdasági világválság 1929-ben tönkretette a brazil kávétermelőket. A két világégés nem érintette drasztikusan ezt a térséget, viszont a fejlődés igen lassú volt. Az ország rendkívül eladósodott, hatalmas volt az infláció, amit később az új real bevezetésével orvosoltak. Vargas-korszak idején indult meg az iparosítás, majd az őt követő Kubitchek hozta létre az ország új fővárosát Brazíliavárost. 1964-től újra hatalmi harcok zajlottak az irányításért a bal és jobb oldal között, majd katonai kormány került hatalomra, ami 1985-ig volt hatalmon. 1988-ban megújították a szövetségi alkotmányt.
Brazília földrajz
Brazília 10 országgal határos (Francia-Guyana, Suriname, Guyana, Venezuela, Kolumbia, Peru, Bolívia, Paraguay, Argentína, Uruguay), valamint több ezer km hosszú tagolatlan tengerpartja van, ahol az Atlanti-óceán vize morajlik. Éghajlatát meg határozza, hogy az Egyenlítő keresztül halad az ország északi részén, valamint a meleg Brazil-tengeráramlás is jelentős befolyással bír. Az ország a Forró- és a Mérsékelt-övbe esik, ahol több éghajlati típussal is találkozunk. Az egyenlítő mentén egyenlítői klímával találkozunk, itt mindennaposak az esők. A folyók rendkívül bővizűek, itt találhatjuk a Föld leghosszabb (6800 km) és legbővizűbb folyóját az Amazonast.
Amazonas (Foto: Paulo Cortes, flickr)
Ezt a folyót hatalmas esőerdő veszi körbe, mely igen fontos a Föld oxigénszintjének biztosításában. Ez alatt a sáv alatt találjuk a pampák birodalmát, ami igen hasonló az Észak-Amerikában ismert prérihez. A tengerparton találunk még trópusi- és szubtrópusi területeket is. Igazán magas hegyvidékkel nem rendelkezik az ország, így mezőgazdasági művelés számára ebből a szempontból rendkívül alkalmas. Több növény termesztésében is élen jár. Az Amazonason kívül még jelentősebb folyója a Paraná, amely ugyancsak bővizű. Erre a folyóra építették közös beruházásként Paraguay-jal a világ egyik legnagyobb vízerőművét, az Itaipu-t. Ez a hatalmas építmény lenyűgöző látványt nyújt, igen kedvelt célpont a turisták körében. Brazília igen gazdag ásványkincsekben, ezeket mind az ősmasszívumi területeken termelik ki, egy részét feldolgozza, másik részét exportálja.
Brazília látnivalók
Brazília tengerpartjai igen kedveltek a turisták körében, rengetegen látogatnak el ide évről-évre. Sokan keresnek kihívást az amazonasi esőerdő felderítésével, ahol akár az Amazonason és a számtalan kisebb folyón hajótúrára is lehet menni. Gyönyörű látványt nyújt a világ legnagyobb vízesése az Iguacu, valamint a 628 m magas Itatinga, a 524 m magas Pilao és a 404 m magas Glass vízesések.
Iguacu vízesés (Foto: mrhands, flickr)
Világ szerte ismert a Rio de Janeiro-nál található Cukorsüveg-hegy, mely több száz méterrel magasodik a város fölé. Ugyanitt találjuk a híres Megváltó Krisztus szobrot, mely a város feletti egyik magaslaton (Corcovado-hegy) áll. A 30 m magas szobor a város, valamint az ország jelképe, ez tanúskodik az ország népének mély vallásosságáról. Évente 2 millió turista keresi fel ezt a helyet, hogy gyönyörködhessen az egyedi kilátásban. Rio de Janeiro a Samba fővárosa. Itt rendezik meg a világhírű Rioi Karnevált, amikor is az ország tánciskolái bemutatót tartanak, és versengenek egymással. Hatalmas tömeg gyűlik össze, hogy részt vegyen a mulatságban, akár csak nézőként is. A tengerparti városokban igen hangulatos vendéglőkkel és utcákkal találkozhatunk, itt igazán pergő az éjszakai élet. Érdemes még ellátogatni Manausba. Ezt a várost az esőerdő közepén találjuk, alapításának az oka elsősorban a kaucsuk volt. Mára már kiépült infrastruktúrával rendelkezik, híres az operaház, épületei látványosak. Ezeken kívül még érdemes felkeresni az összes nagyobb várost, mert mindegyikben találunk egy-egy épületet, templomot, ami a régi időkről tanúskodik.
Brazília gasztronómia
A brazil konyha igen sokszínű, rengeteg alapanyaggal dolgozik, melyet a sokszínű ételek is bizonyítanak. Az egész konyhát az őslakók hagyományai és ételei, portugál befolyással, valamint az Afrikából behurcolt rabszolgák ételeinek ízvilága jellemzi. A portugál hatás megmutatkozik a gulyásszerű ételekben, a grillezett és füstölt húsokban és a tojás alapú édességekben. Afrikai hatás a pálmaolaj igen kedvelt használata, valamint az afrikára is jellemző alapanyagok felhasználás; banán, kókusz…stb. Ezeken kívül még a más nemzetek bevándorlói is magukkal hozták ízvilágukat, amit a brazil konyha beleépített ételeibe. Ételeikben igen gyakran előfordul a bab és a rizs. Előételeik közt ritka a leves, viszont igen jellemzőek a különféle saláták, párolt zöldségek különböző öntetekkel. Húsételeik közt a legjellemzőbbek a marha, sertés és szárnyasok, ugyanakkor sokféle halételük is van, melyet kókuszos, vagy rákos mártással kínálnak. Köretként általában rizst, vagy édesburgonyát kínálnak. Egyik jellemző brazil étel a feijoada completa, ami egy egytálétel - húsos rizs hagymás-paprikás szósszal, a másik pedig a moqueca, ami hagymával és borssal ízesített zöldség.Desszertjeik az európai ember számára töménynek hatnak, de bővelkednek gyümölcsökben. Igen kedvelt alkoholmentes italuk a cukrozott gyümölcslé, valamint az igazi fekete brazil kávé. A legjellemzőbb alkoholos italuk a badita (gyümölcslé, cukor és rum keveréke).