A horvát tengerparton és a szigetek körül mintegy 85 hivatalosan jegyzett és jól leírt búvárterep létezik, ahol elsüllyedt ókori gályák maradványait, függőleges sziklákon tenyésző fantasztikus korallmezőket, lenyügöző vízalatti barlangjáratokat, halrajok lakta hadihajó-maradványokat – és még egy sor varázslatos dolgot csodálhatunk meg búvárszemüvegünk plexijén át.

ISZTRIA: A BARON GAUTSCH UTASSZÁLLÍTÓ KOMP MARADVÁNYAI: ROVINJTÓL 8 MÉRFÖLDRE

mélység: 28 – 42 m
csak haladó búvároknak ajánlott terep
A 85m hosszú és majd 12 m széles Baron Gautsch utasszállító komp 1914-ben süllyedt el Rovinj közelében. A Kotor-Trieszt útvonalon közlekedett, mígnem egy alkalommal tengeri aknára futott – melynek a hajón tartózkodó 24O személy mind áldozatául esett. A komp felső fedélzete kb. 28, az alsó kb. 36 méter mélyen fekszik, míg a roncs legalsó részéig 42 m mélyre kell alászállnunk. Az teljes hajóroncs igen jó állapotban van, s a maga nemében az egyik leglátványosabb az egész Adrián. Különlegessége, hogy a belsejébe is jól be lehet jutni.

ÉSZAK-DALMÁCIA: KATEDRALA – VÍZALATTI BARLANGRENDSZER A PREMUDA-SZIGETI ŠIROKA-ÖBÖLBEN

mélység: 5-40 m
kezdőtől a haladó ill. profi búvárokig mindenkinek alkalmas terep
Premuda sziget teljes délnyugati partja (a Zaporat-öböltől a Lopata-fokig terjedő szakasz) kiváló merülési terep, leglátványosabb része talán mégis a Široka-öböl partjától nem messze levő Katedrala (“székesegyház”) nevű vízalatti barlangrendszer. A számos repedés és lyuk tagolta üreget megannyi folyosó köti össze, így akár át is úszható az egész barlangrendszer. Porózus mészkőanyagánál fogva a napfény helyenként áthatol a lyukacsokon – élvezetes fényjátékot teremtve a vízalatti barlangbelső falain.

KÖZÉP-DALMÁCIA: VÍZALATTI SZIKLAFAL STAMBEDAR KISSZIGET MELLETT, PAKLENI-SZIGETCSOPORT, HVAR-SZIGET KÖZELÉBEN

mélység: 5 – 45 m
kezdőtől a haladó ill. profi búvárokig mindenkinek alkalmas terep
Stambedar a Hvarral szemközt húzódó, híres Pakleni-szigetcsoport egyik kisebb méretű tagja. Búvárkörökben főként hosszan a mélybe nyúló vízalatti sziklafalai miatt ismert, melynek felső részei már 5 m mélységben elkezdődnek, míg talapzata kb. 45 m mélyre nyúlik le. Mélyebb részein valóságos erdőt alkotnak a vörös és lila gorgóniák, de állatvilága sem kevésbé egyedülálló – számtalan ritka és látványos halfajt pillanthatunk meg odalent, algákat, tetemes csigákat, tengeri sün-féléket, és még sok egyéb látványos vízicsodát!

DÉL-DALMÁCIA: A TARANTO KERESKEDŐHAJÓ RONCSAI, DUBROVNIK

mélység: 23-55 m
csak tapasztalt búvároknak ajánlott terep
A Taranto kereskedőhajó 1943-ban süllyedt el Dubrovnik közelében egy szövetségi aknára futva. Ezért a viszonylag jól fennmaradt roncs környékén szanaszéjjel szóródva megtalálhatóak a motor és a rakomány egyes részei is. A katasztrófa során a hajó kettétört, tatja belefúródott a homokos aljzatba, orra viszont fennakadt egy vízalatti sziklafalon, így ez a része kb. 45 fokos szögben ferdén meredezik. Figyelem – belsejében tetemes nagyságú, ritka halfajok tanyáznak!

Tilos a merülés:

• kikötőkben, horgonyzóhelyeken és sűrű hajóforgalmú területeken
• katonai létesítmények és hadihajók közelében
• tengeri rezervátumok területén, természetvédelmi területeken, ill. bármilyen egyéb hatósági védelem alatt álló vizekben
• a Brijuni és a Krka nemzeti parkok vizeiben

Csak külön engedéllyel merülhetünk:

• a Kornati Nemzeti Park vizein
• a Mljeti Nemzeti Park vizein
• a Palagru*a és a Jabuka szigetek körüli vizekben