Törökország történelme

A mai Törökország területe számos civilizációnak adott otthont, történelme számot ad arról, hogy több nagy birodalom váltotta itt egymást. Ezen a földön keresztül vezetett Keletet Nyugattal és Ázsiát Európával összekötő útvonal. A régészeti kutatások is azt igazolják, hogy a világ egyik legrégebben lakott helye Anatólia volt.

Az első nagy birodalmat Anatóliában kb. i.e. 2000-ben hozták létre a hettiták, akik is valószínűsíthetően a Kaukázuson túlról érkeztek. Központja Hattuas volt, a mai Bogazkale. A hettiták meghódították Babilont is, majd harcba indultak Egyiptom földjéért 1275-ben. A Karnakban lévő Amón templom fala őrzi a győztes egyiptomiak emlékét.

A Hettita Birodalom i.e. 13. században elbukott. Ebben az időben érkeztek, feltehetően az Égei-tenger szigeteiről az úgynevezett „tenger népei”, akik föníciai származásúak lehettek. Ekkor már több királyság is létrejött az Égei-tenger partvidékén, egyike Trója. A görög kolóniák Trója bukása után alakultak, mint például Lydia, Lykia, Pamphylia és Cilicia.

A perzsa hadsereg i.e. 6. században bevonult Anatóliába. Majd két évszázaddal később Nagy Sándor vezetésével a görög hadsereg meghódította Anatóliát. I.e. 323-ban, halála után a terület különálló államokra szakadt és hadvezérek harcoltak a területekért.

A Római Birodalom elfoglalta i.e. 133-ra az egész Égei-tenger partvidékét és Kis-Ázsiának nevezték el. Julius Caesar ekkor vált a terület császárává, ekkor hangzott el a híres mondása: „Veni, vidi, vici!”, a Jöttem, láttam, győztem!

Az első évszázadban a kereszténység kezdett teret hódítani a nyugati parton lévő városokban.

A közel 800 évig a világ legnagyobb templomát megépítette Justinianus császár, i.e. 535-ben az Aja Szófiát Konstantinápolyban.

Később szeldzsuk-törökök nyomultak be Anatóliába, akik Közép-Ázsiából származtak és muzulmán vallást vettek magukra. Majd oszmán népek érkeztek akik jelentős területeket szereztek maguknak. 1453-ban Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt és Isztambul nevet adta a városnak.

Isztambul (Foto: Argenberg, Flickr)

A 19. század végére Törökország hanyatlani kezdett. 1850-ben kitört a krími háború, ami az oroszok terjeszkedését jelentette. Elvesztették a Balkánt, ami a balkáni háborúk (1212-13) kitöréséhez vezetett, ami már az első világháború kezdetét jelentette. Ebben az időben Törökország fővárosa Ankara lett.

A második világháborúban szerepet nem vállalt, igaz titokban támogatta a szövetségeseket.

Törökország elhelyezkedése

A Török állam kisebb része Európában, nagyobb területe pedig Ázsiába nyúlik. A Fekte- és Földközi-tengerrel határolt területet Antalógiai-félszigetnek nevezik. Északi szomszédjai Grúzia, Irán és Örményország, délen Irak és Szíria, nyugaton pedig az Égei-tenger szigeteivel, Görögországgal és Bulgáriával határos.

Az Ázsia nyugati részén fekvő úgynevezett Kis-Ázsia félsziget egy fennsíkból és egy tengerparti síkságból áll, északon a Pontuszi, délen a Toros-hegylánc húzódik. A keletről határoló hegyvidék legmagasabb pontja az Ararát, 5166 méterrel. Partvonala több mint 8 ezer kilométeren terül el, 15 sziget található a területén és két tengerszorosa a Boszporusz és a Dardanellák.

Látnivalók Törökországban

Isztambul a kettős város az Európát és Ázsiát elválasztó Boszporusz csatorna két partján fekszik. Az óváros egy domboldalon terül el, amelyet három oldalról is víz szegélyez, északról az Aranyszarv-öböl, délen a Márvány-tenger, keleten pedig a Boszporusz. Az óváros keleti részén emelkedik a 15. században épült Topkapi Palota, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Boszporusztól egészen az ázsiai partokig. A négy minarettel körülvett Aja Szófia a Sultanahment téren áll. 1936-tól Atatürk múzeummá nyilvánították. Az Aja Szófiával szemközt a Kék Mecset áll, ami a törökök Sultan Ahmet Camii néven ismert csodálatos, 17. századi építménye. Közelében található az ősi római stadion, amely akár 100 ezer néző befogadására is alkalmas volt a Hippodrom. A Kapali Carisnak vagyis a Nagy Bazár a világ legnagyobb fedett bazára.  Az óváros északnyugati részén a pompás Szulejmán-dzsámi épülete áll, dómja és minaretjei különösen látványosak az éjszaki megvilágításban.

Topkapi Palota (Foto: Curious Expeditions, Flickr)

Az egykori Oszmán Birodalom területe az ország északnyugati részén fekvő Márvány-tenger és környéke kevésbé látogatott rész, pedig rengeteg látnivalót tartogat. Ednire városában különleges dómok és lenyűgöző minaretek uralják. Meric-folyó partján még mindig számos régi mecset áll, ezek közül legremekebb a Selimiey-dzsámi, kelet felé sétálva pedig a Sarayicihez jutunk, ahol is a Szultáni Palota romjai fekszenek. A Márvány-tenger délnyugati részénél találhatóak a kicsi, kellemes Marmara-szigetek. Bursa városában is csodálatos mecsetek állnak, mint a Yesil Camii (Zöld-dzsámi), vagy az Ulu Camii (Nagy-dzsámi).

Az Égei-tenger és partvidéke kedvelt üdülő paradicsom. Kellemes helyek Kusadasi és Bodrum. Ezen a vidéken található a két legcsodásabb ókori város Pergamon és Ephesos. Kevésbé szép állapotban lévő Trója városa számos ókori emléket őriz. Itt található még Izmir, Törökország harmadik legnagyobb városa. Ephesosban pedig a világ egyik jelentős ókori helyszíne a Celsus Könyvtár.

Pergamon (Foto: Jungle Boy, Flickr)

Az ország nyugati részén húzódik a földközi-tengeri partvidéke az úgynevezett Türkiz-part. Ezen a területen csodálatos vízivilág, gyönyörű strandok és öblök kedvelt üdülőhelyeknek adnak otthont. Ismert város a csodaszép kék lagúnájával Öldüdeniz. A jahtozás kedvelői körében is nagyon népszerű mivel a kis öblöket csak a tenger felöl lehet elérni. Nagyobb üdülőhelyek és vitorlásközpontok Marmaris, Fethiye és Köycegiz. Nyugat felé haladva két szép kis város, Kalkan, Kas és nem messze a parttól a görög sziget Meis. A bizánci város maradványai Meistől keletre lévő Kekova szigetén találhatóak. A golfkedvelők paradicsoma a közelben lévő Belek városa.    

Törökország szíve Anatólia, ahol is az ókori török város központjának meghatározó városa a modern Ankara. Megjelenése hidegnek tűnhet viszont történelmét őrző Anatóliai Kultúrák Múzeuma a világon egyedülálló hettita gyűjteményét mutatja be. A délebbre fekvő Kappakódia tradicionális városa Kayseri, ahol a hatalmas ókori bazár, a 700 éves dzsámi áll. Ankarától délre az iszlám Konya városa található, ahol is minden évben előadják a Kerengő Dervisek Rendjének rituális ceremóniáját.

A Fekete-tenger partvidéke érintetlen gyönyörű része Törökországnak. Minden csodálatosan zöld, a hegyek gyakran meredeken emelkednek ki közel a tengerparthoz. Sinop a legrégebbi part menti város, tőle keletre van a dohánygyártás központja Samsun, tőle az ország belseje felé haladva a hegyvidéki városban, Amasyaben számos ókori mecset áll. Közkedvelt üdülőhely a keletre lévő Ünye és az egzotikus Trabzon. A szárazföld belseje felé haladva pedig látványos Sumela kolostora fedezhető fel.

Kelet-Törökország terülte majdnem akkora részen fekszik, mint az összes többi tájegység. Itt található az örmény szellemváros Ani, vagy éppen a legendásan híres Ararát-hegy, vagy a 2 ezer méter magasan lévő érdekes kőfejek a Nemrut Dagi hegyén. A vidéknek igazi közel-keleti hangulata van, Sanliurfa csaknem 50km-re van a szíriai határtól. Diyarbakir ókori város nyüzsgő utcái nagyon keveset változtak az évszázadok során, ugyanúgy találkozhatunk vizet árulókkal és a hagyományos utcai írnokokkal.

Törökország gasztronómiája

Kevés ízletes ételeket maradtak fent, de három kiemelkedő ínyencség azért megemlíthető. A sis kis darabolt húsok nyársra húzva majd tűzön megsütve. Akiknek kevés idejük van az étkezésre idális a kebab, akik pedig még ennél is kevesebb azoknak ajánlott a meg nem sütött hús a „tatár steak”. A joghurtot a türk törzsek hagyták örökül. A 15. század után kezdett kifinomulni a konyhaművészet, olyan egzotikumakat készítettek, mint a töltött zöldségek, például padlizsán és paprika. Híres ragadós édessége a baklava és burma kadayif, amit mézben  áztatva készítenek.